Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-244

86 CCXLIV. SZÁM. 68. §. Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd : a) ki hivatása szerinti kötelességeit vagy a jelen törvény rendeleteit vétkesen, de nem azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon ; b) ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti, és ez által tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. 69. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen : a) ha világosan igazságtalan ügyekben konokul perlekedőknek eszközéül magát felajánlja, feleket ilyen perek vitelére felszólít, vagy a felek részére nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szerkeszt ; b) ha díjazott közbenjárók által vagy egyéb botrányos módon feleket keres ; c) ha a reája bizott ügyekben nevezetes hanyagságot és késedelmezést tanúsít. 70. §. A fegyelmi vétségek büntetései : 1. írásbeli feddés; 2. pénzbírság 50 frttól 500 frtig; 3. felfüggesztés az ügyvédségtől legfölebb egy évig; 4. elmozdítás az ügyvédségtől. 71. §. Az ügyvéd teljes kártérítéssel tartozik azon kárért, melyet hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból okozott, a mennyiben az törvényszerű jogorvoslattal már elhárítható nem lenne. A kártérítési kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes bírósághoz tartozik. A kár teljes megtérítése sem menti fel az ügyvédet a jelen törvény határozatai szerint megindítandó fegyelmi, illetőleg bűnvádi eljárás alul. 72. §. A magánfélnek a 71. §-ban körülirt kártérítési keresete, hivatali bűntetteket kivéve, elévül: ha az a kártérítési keresetet, s illetőleg fegyelmi eljárást két év alatt meg nem inditotta, azon időponttól számítva, midőn a kár tudomására jutott.