Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-238

CCXXXVIII. SZÁM. 13 Megtagadás esetében a közjegyző a féllel ennek kívánságára a megtagadás okait Írásbeli nyilatkozatban közölni tartozik. A fél ezen nyilatkozat előterjesztése mellett az illető kir. törvényszékhez folyamodhatik. A törvényszék e kérdésben végérvényesen határoz. 57. §. A közjegyző mindazon ügyletekre nézve, melyeknél közjegyzői minőségben közreműködött, titoktartásra köteleztetik, — kivévén, ha a jelen törvény szerint értesítést adui tartozik. A közjegyző a titoktartásra segédjénél is ügyelni köteleztetik. 58. §. Közjegyző csak közokiratokat vehet fel; magánokiratot ellenben épen nem, — habár e végett a felek kölcsönös megegyezésével kerestetnék is meg. 59. §. A közjegyzőnek ügyelni kell arra, hogy az ügylet, a melyben közreműködése felkéretett, a törvénynyel ne ellenkezzék. Ez esetben erre a feleket figyelmeztetni, s ha kérelmük mellett megmaradnak, ezt a közokiratban megemlíteni köteles; oly ügyletben pedig, mely a büntető törvénynyel, a közrenddel, — vagy az erkölcsiséggel ellenkezik, részt vennie nem szabad. 60. §. A közjegyző a felek kívánságához képest azon nyelvek bármelyikén köteles felvenni a közokiratot, a melyekre nézve a kinevezési oklevél által, vagy később fel lett jogosítva. 61. §• A közjegyző mindenekelőtt a felek akaratáról győződjék meg, s azt világosan és határozottan foglalja Írásba, az okiratot a feleknek olvassa fel s azokat felolvasása után beleegyezésök iránt kérdezze meg, s ha szükséges, az okirat értelméről és következményeiről világosítsa fel. 62. §. Minden közokirat egész ivre, tisztán olvashatólag, rövidítések nélkül írandó akképen, hogy a baloldalon mintegy két ujjnyi üres tér maradjon. A szövegben levő üres helyek vonásokkal töltendők ki. 63. §. A közjegyzői okiratban a határidők és számtételek betűkkel is kiirandók. Ezen szabály alól kivétetnek : leltárak, osztálylevelek, felszámolások, számadások és számitások, becslési és árverési okmányok.