Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-252

160 CCLII. SZÁM. ügyvédi autonómia megszorítása ezen irányban, az ügyvédi kar, és a közönség érdekében történik, mert ezen megszorítás indokoltabb mint azon anomália, melynél fogva valamely testület a maga ügyében ellenfele irányában birói hatóságot gyakoroljon, a mit egy törvényhozás sem fogadott el. A felebbezés jogorvoslata segítene ugyan egyes esetekben, de a kamara önbíráskodása elleni általános visszatetszést nem szüntethetné meg ; egyébiránt az ügyvéd érdeke, a dijazás tekintetében az előleg vétele, a jutalomdij iránti szabad egyezkedés, az ügyvédi könyveknek bizonyos fokig terjedő hitelessége által elegendőkép meg van óva, ugy hogy a dij megállapítását a bíróságokhoz lehet ruházni a rendes perbeli eljárás szerint. A szerkezet csak azon cautelát tartja fenn, hogy az ügyvéd díjjegyzékét a kamara által megállapittatja, és csak azután viheti a biróság elé, a mi által az állandó szakértői közeg az eldöntésnél közreműködik, és a biróság ennek véleményében megbízható zsinórmértéket nyer oly üzleti kiadások tekintetében is, melyek ügyvédek által helyesebben megbírálhatok. Ezen eljárás folytán az ügyvéd érdeke is teljesen megóvatik, mert a kamara véleménye a biróság előtt is sulylyal fog birni. Ezen rendelkezés az ügyvéd és saját fele közti viszonyra vonatkozván, nem érinti a felek közti viszonyt a perköltség tekintetében; minélfogva a törvénykezési rendtartás 252. §-a szerinti költségmegállapitás elesik. 59. g. Ezen rendelkezés szükséges, hogy a gondnokul kirendelt ügyvéd dijait bizton megkapja. 60-61. §§. Ezen szakaszok rendelkezései biztosítékot nyújtanak az ügyvédeknek, hogy kiérdemlett és törvényesen megállapított jutalomdijaikat valóságosan be is hajthassák. A megtartási jog részint a gyakorlatban is már fennállott, és törvényes szabályozása annyiban szükséges, hogy a felek visszaélések ellen biztosítva legyenek. A 61. §. rendelkezései az ügyvédi egyletek véleményeiben kifejtett kívánalmak folytán Tétettek fel, mert csak az által biztosíttatik teljesen az üg-yvéd fáradozásainak jutalomdija. VII. FEJEZET. Az ügyvédi meghatalmazványokról. 62—65. gg. Ezen rendelkezések szorosan véve ugyan a polgári törvénykönyvbe valók; azonban minthogy ez még hiányzik, és a fennálló törvényes szabályok hézagosak: minden kételyek eloszlatása és az ügyvédek jogviszonyainak teljes rendezése végett azokat szükségkép fel kelleit venni, és pedig annyiban, a mennyiben a polgári törvénykezési rendtartás az iránt nem rendelkezik. A 64. §. szabályozza az ügyvédi meghatalmazványok jogérvényét. Minthogy a tapasztalás szerint az ügyvédi meghatalmazványok kiállításánál nyomtatott, a felek által gyakran el sem olvasott ívek használtattak, czélszerübbnek látszik az ügyvédi meghatalmazvány jogérvényét áta-