Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-252
Í54 CCLII. SZÁM. Az eredeti javaslatban az egyöntetű eljárás czéljából csak egy bizottság hozatott indítványba Pesten, azonban az erdélyi különleges jogviszonyok miatt elfogadtatott a marosvásárhelyi kir. ítélő táblának javaslata, hogy Marosvásárhelyen is állittassék föl ily bizottság. 2. A javaslat leginkább eltér a mostani gyakorlattól azon képesítési kellékekre nézve, melyek alapján valaki az ügyvédi vizsgára bocsátható; és ezen pontra nézve a beérkezett véleményekben is eltérő indítványok hozainak javaslatba. A) Az elméleti képesítést illetőleg a javaslat rendelkezését a beérkezett vélemények nagyobb részt helyeslik; némelyek csak azért ellenzik, mert az eddigi tanrendszer szerint a jogtudorság csak a pesti egyetemen nyerhető el, és a jogakadémián tanulmányaikat végzett jogászoknak, ezen képesítés elnyerésére eddigelé nagyon nehezítve volt; azonban tekintettel arra, hogy a jogakadémiák tanrendszere törvényhozásilag reformáltatni fog, Kolozsvárott már is egyetem fennáll, hogy már eddig is a jogakadémián végzett jogászok részére, a jogtudorság elnyerésére könnyítő intézkedések tétettek, — végre, hogy a jogtudorság mindenesetre az elméleti képesítés fokozására hathatós segédeszköz : a javaslat ezen intézkedést megtartotta. B) A joggyakorlati idő tartamára nézve a véleményekben szintén eltérő javaslatok hozattak föl; ugyanis némelyek azt három évre óhajták megállapittatni, miután azonban a javaslatba hozott négy évet, az észrevételezők nagyobb része helyesli, más országokban még hosszabb gyakorlati idő kívántatik az ügyvédség önálló gyakorlásához, és mert az ügyvéd teljes képesítése csak ezen hosszabb gyakorlat által biztositható, az érintett idő megállapittatott, C) A beérkezett vélemények alapján mind a bíráknál, mind a tanároknál, átlépés az ügyvédséghez, az ügyvédi vizsga letételétől tételeztetik fel. D) Az utolsó bekezdésben a vizsgálóbizottság határozatától a felebbvitel nagyobb bizottság elé megengedtetik, mert téves törvénymagyarázat eseteire a jogorvoslat meg nem tagadható. 3. Az ügyvédi vizsga a pénzügyi és közigazgatási tárgyakra is kiterjesztetik, mert az ügyvéd az Összes hatóságok előtt a felek képviseletére jogosíttatván fel, ezen törvényeknek elméleti és gyakorlati ismerete az ügyvédre nézve nélkülözhetlen. 7. §. E szakasz rendelkezései biztosítják a kamarák Önállóságát a felvételnél; de más részről elejét veszik annak, hogy a kamara meglévő tagjai ok nélküli kizárások által maguk számára mellékes utón kiváltságot teremthessenek. A javaslatba hozott felebbviteli bíróság oly eminens testület, hogy ennek bíráskodása által az ügyvédi kamarák tekintélye és önállósága sehogy sem sértethetik. 8. §. E szakasz biztosítja az ügyvédek szabad mozgását; mindegyik ügyvéd az ügyvédi kamara kerületén belül szabadon választhatja székhelyét, és csak azon feltételhez köti, hogy a fei^ ügyelet gyakorolhatása indokából, ily változtatást bejelentsen. Az ügyvédi kamarák önállósága hozza magával, hogy az egyik kerületből átlépő ügyvédek felvétele felett Önállóan határozhasson. 9. §. Ezen rendelkezéseket az igazságügyministert illető főfelügyelet! jog indokolja.
