Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-248

CCXLVni. SZÁM. 137 A 7. §-boz. Minthogy ezen törvényjavaslat hatályba lépte után, a csődeljárás különválva lesz a büntető eljárástól: oly intézkedés felvétele volt szükséges, mely által kikerültessék azon visszás állapot: hogy az egyik biroság eljárása a másik biroság intézkedése által megakadályoztassék. Ez ellenkezik a helyes igazságszolgáltatás rendszerével és a felek érdekeivel. Az összeütközés és a polgári ügy fölösleges megakasztásának kikerülése végett kimondatik a jelen §-ban : hogy a polgári eljárás csak azon esetben akasztatik meg a bűnvádi eljárás által, ha oly praejudicalis kérdés intézendő el bűnvádi utón, mely nélkül a polgári ügy igazságos megítélése lehetetlen volna. Ily praejudicalis kérdés az: ha hamis követelés jelentetett be a csődbe és a bukott azt valódinak állította. Ez büntető kérdés lévén, mielőtt ez bűnvádi utón tisztába nem hozatik ; a polgári bíróság nincs azon helyzetben, hogy a követelések valódisága fölött Ítéletet hozzon, s további eljárását is folytathassa. Mert ellenkező esetben megtörténhetnék: hogy a polgári utón valónak tartott követelés, a bűnvádi eljárás által valótlannak fog bizonyulni s az egész polgári Ítélet, az erre következett minden további intézkedésekkel együtt, sorrend megállapítása a felsőbb biroság ítélete mint a büntető Ítélettel anyagilag összeférhetlen, hatálytalanná válik. A 9. §-hoz. Ezen §. intézkedése azon általános szabályt fejezi ki: hogy coordinált bíróságok mindegyike, a másik által saját hatáskörében érvényesen hozott határozatot és az ezzel megállapitott tényeket, valóknak és kifogástalannak tartoznak elfogadni. E szerint a büntető törvényszék végérvényes határozata és Ítélete, valamint az ezekben megállapitott tények, a polgári biroság áital ujabb bírálat, vagy megítélés alá nem vétethetnek. A mennyiben tehát valamely követelés a büntető biroság által valótlannak mondatott ki: a polgári biró azt a követelő részére nem Ítélheti meg, hanem tartozik azt mint valótlant és koholtat elutasítani. Budapesten, 1874. február 14-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. FŐRENDI IROMÁNYOK V. 1872/5. Is