Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-245

126 CCXLV. SZÁM. Ez érvek azonban nem elég alaposak. Mert a közjegyzőt maga a kártérítési kereset megindítása sem zaklatja inkább, mint az az iránti kérdés előleges tárgyalása a fegyelmi biróságnál ; s azonkivül azon kérdés eldöntésére: vájjon a közjegyző a törvény szerint járt-e el vagy nem? minden bíróság egyformán illetékes. — Ez eljárás tehát csak szükségtelenül hosszabbitaná az eljárást ; oly színben tüntetné fel a törvényt, mintha az a közjegyző beperlését nehezíteni akarná; nem is tekintve azt, hogy a közönség bizalmatlansággal tekintene a fegyelmi biróságra, a melyben a közjegyző kartársai is szavazattal bírnak. A birákra nézve sokkal fontosabb tekintetek teszik szükségessé a kártérítés kereshetőségének előleges megállapítását a fegyelmi bíróság által. De már a községi és törvényhatósági tisztviselőket, — a kik pedig sokkal inkább ki lehetnek téve boszantásból eredő beperléseknek, — nem tartotta szükségesnek a törvényhozás ily kivételes védelemben részesíteni. Annál kevésbbé szükséges az a közjegyzőkre nézve. LXV. Fegyelmi eljárás. (191 — 197. §§.) A fegyelmi bíróság alakítására nézve három különböző nézet merült fel. Az első a bíráskodást tisztán a közjegyzői kamarára, a második tisztán a törvényszékre, a harmadik pedig közjegyzőkből és birákból alakítandó vegyes testületre kívánta bízni. Az első nézet ellen azon átalános elv szól, a mely a bíráskodásnak nem bírói elemekre bízását tiltja; nem is tekintve azt, hogy egy tisztán közjegyzőkből álló birói testület a jogtalan kedvez és, vagy üldözés vádjának nagyon ki volna téve. A második nézet ellen azon tekintet harczol, hogy a fegyelmi vétségek alapját képező szakkérdések helyes megítélése annyi, a közjegyzői gyakorlatba vágó külön ismeretet kivan, a mennyit a bíráktól meg nem követelhetünk. Legczélszerübbnek mutatkozik tehát a harmadik mód : a fegyelmi biróságot közjegyzőkből és birákból vegyesen alakítani; olyformán azonban, hogy a túlsúly a birói elemnél maradjon, és az egyenlő számn bíróból és közjegyzőkből alakult testület elnöksége a törvényszék elnökére bizassék. Maga a fegyelmi eljárás lényegére nézve az 1871. évi VIII. törvényczikk 39—61. §§-ai szerint történik. Némely eltéréseket a bírák és közjegyzők állása közt levő különbség tett szükségessé* LXVÍ. Közjegyzői dijak. (198—210. §§.) A közjegyzők munkadijának előleges szabályszerű megállapítását kívánja egyrészről a jegyzői kar tekintélye, a melynek a felekkel való egyezkedés ártalmára volna, de más részről a felek érdeke is, a mely a visszaélések ellen csak az által biztosittathatik. A kérdés csak az, hogy a megállapítás magában a közjegyzői törvényben, vagy pedig külön történjék ? Ha megfontoljuk, hogy a közjegyzői dijaknak a forgalom viszonyaival és egyéb közszük-