Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.

Irományszámok - 1872-245

118 CCXLV. SZÁM. Minthogy azonban ily okirat alapján a birói eognitio mellőzésével közvetlenül van helye a végrehajtásnak: a 90. §. a közjegyzői okiratok átalános kellékein felül, még további feltételeket is követel a czélból, hogy a kötelezettség iránt semmi kétség se maradhasson fel ; és a végrehajtás foganatosítását gátló kifogásoknak eleje vétessék. •AJVA.II. A végrehajtási eljárás. (91-101. §§.) Minthogy a közjegyzői okiratoknál az ügy a végrehajtás előtt birói tárgyalás és eldöntés alá még nem került: mindenekelőtt szükséges volt az illetékes bíróságot kijelölni. Ezt a 91. §. az 1868. évi LIV. törvényczikk 346. §-a szellemében határozza meg, mely szerint a végrehajtás min­dig az ügy első folyamodásu bíróságánál kérelmezendő. A mi a további eljárást illeti: az 1868. évi LIV. törvényczikk 370. és 375. §§. intéz­kednek a végrehajtás korlátozásának, vagy felfüggesztésének eseteiről; a 297. §. 18. pontja szerint pedig semmiségi esetet képez, ha a biró a végrehajtási kérelem iránt elutasitólag, vagy nem az Ítélet, avagy kérelem alapján határozott. Ily átalános szabályokra hivatkozni nem lett volna elég­séges. Miután a végrehajtást ez esetekben peres eljárás nem előzi meg: gondoskodni kellett arról, hogy a kötelezett fél mindazon kifogásokat megtehesse, melyek vagy a bíróság, vagy az okirat, vagy az ügylet ellen, vagy végre az okirat keletkezése után felmerült tények alapján tétethetnek. Ezen kifogásokat határozza meg a 92. §. A további szakaszok részletes utasításokat adnak, és pedig a törvénykezési rendtartás szellemében, a kifogások beadására, tárgyalására, a birói határozatra, s a kifogások hatályára nézve. Csak azt szükséges külön megjegyezni, hogy a 100. §. azon okból, mert itt a végrehajtás nem contentiosus eljárás alapján rendeltetik meg, s a kötelezett félnek többféle kifogás van megengedve, — eltér a törvénykezési rendtartás 376. §-átólés alaptalan kifogások esetében az illető felet a ko­nok perlekedőkre szabott, büntetésnek veti alá. (1870. XIV. törvényczikk.) XXXIIL—XLV. Tanusitványok. (102-118. §§.) E fejezet azon tényeket és körülményeket határozza meg, a melyekről a közjegyző tanúsítványokat adhat; megszabván egyúttal az egyes esetekben a tanúsítvány kiadásánál köve­tendő eljárást, Minden egyéb tanúsítvány kiadása a 102. és 118. §-ok által ki van zárva. Ami az egyes eseteket illeti: XXXIV. A 103. §. a másolatok hitelesitéséről ad szabá­lyokat egybehangzólag az 1868. LIV. törvényczikk 547. §-ával. A hitelesítési záradékban a köz­jegyző csak azt bizonyítja, hogy a másolat „állítólag" eredetiről íratott le; azért mert a közjegyző sem az illető irat eredetiségeért, sem valódiságáért nem kezeskedhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents