Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-245
110 GCXLV. SZÁM. A 35. és 36-ik §§-ok a testileg vagy szellemileg képtelenné vált közjegyző elleni fegyelmi eljárást minden jogosult érdeknek tekintetbe vételével szabályozzák. Az illető közjegyző érdekében a fegyelmi eljárás a lehető kimélettel és óvatossággal történik; ellenben elég van téve a felek érdekének is, a mely azt kivánja, hogy a képtelen egyént mielőbb alkalmas váltsa fel. A 37. §-ban a fegyelmi eljárás a dolog természeténél fogva egyszerűbb és mellőz minden idővesztő formaságot. A közjegyzői állás megszűntének közzététele (38. §.) ugyanazon okoknál fogva szükséges, a melyeknél fogva az, az iroda megnyitására nézve megrendeltetett. Az igazságügyministerhez való feljelentés, az állomás mielőbbi betöltése végett szükséges. A további szakaszokban a közjegyzői hivatalos iratok, könyvek és pecsét átvételéről, megőrzéséről, a netáni hiányok kiegészitéséről stb. szóló intézkedések, az okiratok és illető felek biztosságának érdekében, s visszaélések meggátlása végett szükségesek. A törvényszéki irattárba elhelyezett közjegyzői irományok kezeléséről a javaslat XIII. fejezete rendelkezik. XVIII. A biztositék kiadása. (43-47. §§.) A biztositék kiadásánál a helyes eljárásnak első feltétele, hogy mindazok, a kik arra igényt tarthatnak, hirdetményileg felszólittassanak igényeik bejelentésére. Intézkedni kellett az iránt is, hogy a tárgyalásra ne csak a követelők, hanem az érdekelt közjegyző, vagy jogutódai is megidéztessenek és esetleg kifogásaikat megtehessék. — A tárgyalás vezetésére szükséges volt egy birói tag kiküldéséről intézkedni; mert nem lehetett azt — ugy a hogyan a fennálló eljárás kivánná — sem a pertárnokra, sem a törvényszékre, mint tanácskozó testületre bizni. Az eljárás egyébiránt a követelések felszámításában áll és azon elveknek megfelelőleg van szabályozva, a melyek végrehajtás esetében a jelzálogos követelések felszámítására nézve érvényben vannak. XIX, A közjegyző hatásköre személyi viszonyait tekintve. (48-49. §§.) Az első szakasz a közjegyzői minőségnek és a közjegyzőség gyakorlásának kezdetét és végét, tehát azon két időpontot határozza meg, a mely előtt és után a közjegyző közokirat felvételére jogositva nincs. A második szakasz az érdekeltségi eseteket határozza meg. Átalánosságban alig szükséges indokolni, hogy a közjegyző részvétele oly ügyekben, a melyeknél közvetlenül vagy közvetve érdekelve van, épen a közjegyzői intézmény hitelének érdekében meg nem engedhető. Ily érdekeltségi megszorításokat egyébiránt minden közjegyzői törvény tesz ; és eltérést köztük csak is a rokonsági izekre vonatkozó intézkedésben találunk, a mennyiben némelyek a rokonság kizáró határát a harmadik, sőt negyedik izig is kiterjesztik. — A javaslat elégnek tartotta e határt a másodizü oldalrokonságra és elsőfokú sógorságra korlátozni.
