Főrendiházi irományok, 1872. V. kötet • 238-277. sz.
Irományszámok - 1872-245
CCXLV. SZÁM. 99 Melléklet a 2áő. számú irományhoz. Indokok a közjegyzői rendtartást tárgyazó törvényjavaslathoz, A múlt országgyűlésen a birói hatalom gyakorlásáról, a birói felelősségről, az e. f. bíróságok rendezéséről, a kir. ügyészségről és a kir. végrehajtókról — alkotott törvények újjáalakították az ország igazságszolgáltatási szervezetét és ellátták e szervezetet azon biztosításokkal és tényezőkkel, melyek a jó igazságszolgáltatásnak szükséges feltételeit képezik. Az igazságszolgáltatás szervezete azonban csak része az igazságügy egész organismusának; valamint az igazságszolgáltatás is csak része, habár kihatásaiban rendkívül fontos, de terjedelmére nézve kisebb része a nemzet jogéletének. Az igazságszolgáltatás működése a magánjog körében csak ott kezdődik, a hol a polgár jogoltalomért folyamodik. Azon tál van a jogélet egész tág mezeje, hol a jog a jogviszonyokban fennállva és a jogügyletekben folyton ujra és ujra keletkezve, ellentmondás nélkül, az érdekelt felek kölcsönös egyetértésével érvényesül. Az államnak feladata szervező gondoskodását e térre is kiterjeszteni ; és pedig nemcsak anyagi törvények alkotása által, a melyek e jogéletnek irányt adhatnak, de annak összes nyilvánulásait fel nem karolhatják : hanem egyszersmind oly közegek felállitása által, a melyek már a jogok keletkezésére, a jogügyletek kötésére befolyva, ezeknek nagyobb szabályszerűségét és világosságát biztosítsák; s ez által a jogok biztosságára, s igy az Összeütközések és perek okainak, s igy számának csökkentésére üdvös befolyást gyakoroljanak. Ily közegeket kivan a jelen javaslat, a közjegyzői intézmény szervezése által, felállítani. A közjegyző az állam által hitelességgel felruházott személy, a melynek hivatása az, hogy jogügyletekről és jogkövetkezményekkel biró tényekről okiratokat készítsen, melyek közokirat erejével bírjanak; továbbá okiratokat őrizzen; és végre a felek és bíróságok bizonyos megbízásaiban eljárjon. Oly feladatok ezek, melyeket terjesen sem a birói, sem az ügyvédi karra bizui nem lehet. A birói karra nem, mert ennek hivatása a törvényeknek peres esetekre való alkalmazásában, a megzavart jogbiztosság helyreállításában, szóval az állam birói hatalmának gyakorlásában áll ; és minden idegen teendő a birót csak eredeti hivatásától vonja el az igazságszolgáltatás érdekeinek rovására.— De nem bízhatók ama feladatok az ügyvédre sem; mert ez hivatásának természeténél fogva mindig 13*