Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
84 CCV. SZÁM. Az adónak oly házak után, melyek főleg lakásra használtatnak, továbbá boltok, műhelyek stb., színházak, mulató-helyek után stb. a használati érték 4 %-kát kell tennie. Oly házak után pedig, melyek kizárólag iparűzésre használtatnak, mint például gyárak, malmok, külön épületül tekinthető pinczék, ólak, raktárak után a használati érték 2 %-ka fizetendő házadóul. Városokban, valamint oly falusi községekben, hol a házak nagy részét bérbe adják, a használati érték tiz évi átlagos házbér alapján számittatik ki. Egyéb falusi községekben a házak nagyságára, épitésmódjára s állapotára, a hozzájuk tartozó udvarokra s kertekre, valamint a hozzájuk tartozó mezei birtokokra és földekre való tekintettel állapittatik meg. Oly birtokosok házai, kik életük fentartására napszámba is kénytelenek járni, valamint a kisebb iparosok s "munkások épületei, az 1—6. fokozat szerint rovatnak meg. Oly önálló mezei birtokokhoz tartozó épületek, melyeknek évi hozadéka kevesebb mint 1000 tallér, a 7—22. közötti fokozat szerint esnek házadó alá. Az" 1000 tallérnál többet hozó birtokokhoz tartozó házak a 17—37. fokozat szerint adóznak. De soha sem sorolhatók magasabb fokozat alá, mint a szomszédos városi hasonminőségü és nagyságú házak. A tartományi képviselet meghallgatása után minden tartományra nézve összeállittatnak azon külső mérvek is, melyok szerint az egyes adóköteles épületek, a tartományban fenforgo viszonyokhoz képest, egyik vagy másik fokozat alá sorolandók. A házadó kivetése adó kerületen ként történik, bizottságok által eszközöltetik, melyeknek elnöke a pénzügyi hatóság által kinevezett adóbiztos. A kivetési müveleteket a kerületi kormány vezeti ; ez határozza meg a kivető bizottságok tagjainak számát. A kivető bizottsági tagokat a kerületi rendek gyűlése, illetőleg oly városokra nézve, melyek külön adókerületté alakíttattak, a városi tanács választja. A bizottság szótöbbséggel határoz; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata döntő. Ez utóbbinak jogában áll az adókivető bizottság határozatai ellen a kerületi kormányhoz fordulni. Ily esetben a kerületi kormány meghallgatja a kivető bizottságot, s csak ez után hoz döntő határozatot. A kivetés eredményei a házbirtokosokkal közöltetnek s a kivetési lajstromok 14 napra közszemlére tétetnek. A házbirtokosok a kivetési ivek kézhezvételétől számítandó négy hét alatt, az adóbiztos utján felszólalhatnak a reájuk megállapított adó ellen a kerületi kormányhoz. A kerületi kormány a felszólalások felett az adókivető bizottságok meghallgatása után itél. A kerületi kormány határozata ellen fölebbezhet az adóköteles hat heti zárhatáridő alatt a pénzügyministerhez. A kinek felszólalása alaptalannak találtatnék, a vizsgálati költségekben elmarasztaltatik, A pénzügyminister, mint a kivetéái müveletek legfőbb vezetője, jogositva van a kivetési müveletekről külön biztosok által tudomást szerezni, a szükséges arányosság elérésére ügyelni, s a törvény és szabályrendeletekbe ütköző tévedéseket és hibákat hivatalból kiigazítani. A házadó kivetésének költségeit az állam viseli. Az előmunkálatokat, mint : az épületek kimutatását, leírását stb. a községek tartoznak végezni. A hatóságok, községek, magánszemélyek tartoznak a birtokukban levő terveket, rajzokat, s
