Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 69 Ezenkívül megadóztatott földbirtokoknak adókötelezettsége csak a birtok végképi elenyészése vagy maradandó termőképtelenség beálltával szűnik meg. E törvény kapcsában s vele egyidejűleg állapíttattak meg a törvényhozás által a tiszta hozadék kinyomoz ásánál követendő elvek és eljárás is. Az erre vonatkozó 2. Utasítás részletes kivonata ime a következő : 1. Általános szabályok. (1. §.) A földadó alapjául szolgáló tiszta hozadék kinyomozásánál alkalmazandó eljárás czéljául az tűzetett ki, hogy a tiszta hozadék, mely szerint a földadó főösszeg felosztandó vala, kellő arányban álljon az egyes tartományok, illetőleg járásokra s egyes birtokosokra nézve. (2. §.) A tiszta hozadékot nem nyomozták ki : a) azon birtokoknál, melyek a törvény 4. §. c) és d) pontjai szerint adómentesek ; b) az épületekkel beépített telkeknél és azokhoz tartozó udvartereknél és házkerteknél 5 utóbbiaknál azonban csak azon esetben, ha térfogatuk 1 porosz holdat meg nem halad, különben azok egész térfogatuk szerint esnek földadó alá. Azon birtokok után, melyek a törvény 4. §. a), 6), c) pontjai szerint jövőben is adómentesek maradnak, a tiszta hozadék kinyomoztatik ugyan, de a földadó felosztásánál számba nem vétetik. (3. §.) Tiszta hozadéknak tekintették a nyers hozadékból a mivelési költség levonása után megmaradó azon hasznot, mely a birtokból tartósan várható., A becslésnél a birtokok középszerű szokásos mivelési állapota vétetett tekintetbe. A birtokok más birtokokkal vagy valamely iparággal való összeköttetése nem vétett figyelembe. A birtokkal összekötött javadalmazások és regálék, valamint az azon fekvő terhek és szolgalmak, nem vétettek tekintetbe. (4. §.) A tiszta hozadék művelési ágak és minőségi osztályok szerint állapíttatott meg. (5. §.) Művelési ágaknak tekintettek : a) a szántóföldek, b) a kertek és szőlők, c) a rétek, d) a legelők (ide oly területek is számitandók, melyeken csak alomnak vagy trágyának használható növények teremnek), e) az erdők, -f) a vizzel boritott területek (Wasserstücke), melyek természetes és mesterséges tavakul használtatnak, g) a kopár terek (Oedland), vagyis oly területek, melyek az elősorolt mivelési ágak egyikéhez sem sorolhatók s leginkább egyébként pl. mész-, homok, kavicsagyag bányakul s több effélékül használtatnak. A mennyiben ily területek semmi jövedelmet sem hoznának, hasznavehetetlen területül (Unland) veendők fel. (6. §.) A becslés eszközlésérc minden közigazgatási járásra, (landräthlicher Kreis), vagy az abban alakítandó külön osztályozási kerületre osztályozási tarifa (tiszta jövedelmi fokozat) állíttatott fel, mely a járásban, illetőleg az osztályozási kerületben előforduló különféle mivelési ágakat és az azoknak talajában előforduló minőségi osztályokat tünteti fel.