Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 67 Az 1867. év végével 24.043,296 lakóval kimutatott népesség szerint 1 főre 1.

83 tallér egyenes adó esik. Az egyenes adók főösszege ugy áll az összes bevételekhez, mint 1 : 4-liez. Az egyenes adózási rendszernek egyik jellemző alapvonása az, hogy minden physikai személy, habár ingatlan birtoka vagy üzlete után föld-, épület- \ngy kereseti adóval már megrovatott is, összes jövedelme után külön osztályzott jövedelemadó vagy osztályadó alá esik ; vagyis az objectiv támpontokon alapuló hozadéki adók mellett, az egyes adókötelesek birtokában lévő vagyonból és személyes keresetükből folyó személyi összjövedelem, mint ilyen átalános osztály-, illetőleg jövedelmi adó alá kerül. A földadó. 1. A földadó-alaptörvény. A jelenlegi földadó-rendszer az 1861. évi május 21-én kelt törvényen alapszik. Az adó ezen törvény szerint, az 1866 előtti állam területén 1865. évi január 1-től, az 1866-iki háború folytán szerzett uj tartományokban pedig az 1867. évi január 1-étől kezdve vettetik ki. Az idézett törvény szerint (1. §.) felosztatott a telekadó: a) Épület-adóra, mely az épületek és az azokhoz tartozó udvartérek és a kertektől fizetendő. b) A tulaj donképi földadóra, mely a termőképességgel biró földbirtokok után fizetendők. A házkertek, melyek egy porosz holdat meghaladó területtel birnak, nem esnek épületadó, hanem földadó alá. (2. §.) Az épületadó külön törvény által szabályoztatott. (3. §.) A föld mennyisége, Hohenzollern és a Jadegebiet kivételével, Poroszország 1866. év előtti területére nézve 1865. évi január 1-től kezdve 10 millió tallérban állapíttatott meg. Ezen összeg az egyes adóköteles fekvőségek tiszta hozadéka szerint volt az egyes tartományokra illetőleg a külön földadórendszer alatt álló rendi egyesületekre arányosan felosztandó. Az e szerint minden egyes tartományra, illetőleg rendi egyesületekre eső földadó főösszeg oly contigensül tekintendő, mely az államkincstárt illetőleg csak azon esetben emelhető vagy szállítható le, ha uj adótárgy szaporulat, vagy némely birtokok adómentessége (4. és 10. §.) állana be; egyébként pedig csak a törvényhozás utján és csak azon esetben, ha az állam szükségletei adóemelést tennének szükségessé, vagy átalános adóleszállitást engednének meg. A megállapított földadó-főösszegek, a tartományokon, illetőleg rendi egyesületi területeken belül az egyes kerületekre, ezeken belül az egyes községekre s önálló földbirtokokra, s a községeken belül az adóköteles földbirtokokra a tiszta hozadék arányában maradandó lag osztattak fel. (4. §.) Földadó alá nem esnek: a) az állami birtokok, b) a hajdan német birodalmi (reichsunmittelbare) berezegek és grófok uradalmi (domanial) birtokai, a mennyiben azok külön szerződések értelmében az adómentességről le nem mondtak; c) a tartományok, rendi községek (communalständische Verbände), megyék, községek és önálló birtokok tulajdonához tartozó telkek, a mennyiben azok közszolgálatra vagy közhasználatra szentelvék, jelesen: utczák, térek, hidak, kocsi- és gyalogutak, ösvények, patakok, kutak, hajózható csatornák, kikötők, hajógyár-telepek, rakpartok, templomudvarok és temetőhelyek, séták, mulató- és füvészkertek, valamint köztérek, utak és kizárólag nyilvános helyek beültetésére szolgáló faiskolák;