Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-234
364 CCXXXIV. SZÁM. Az itt érintett telekkönyvi ügyek elintézése s vezetése a telekkönyvi rendtartás értelmében, az abban szorosan körülirt és meghatározott bel- és kill kellékekkel ellátott köz- vagy magániratok alapján teljesítendő' bejegyezvények elrendelése és bevezetéséből, tehát tisztán peren kivüli teendők ellátásából áll, s a mennyiben ezektö'1 eltéroleg a törlési és kiigazítási keresetek peresbirói hatóságot tételeznek is fel, ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jogok felett bíráskodást nem képeznek, — a mennyiben nevezetesen a kiigazítási 'perek csak a helyszínelés alkalmával történt eredeti felvétel megváltoztatására irányulhatnak —• a törlési pereknek tárgyát pedig csak oly kérdések képezhetik, melyekben pusztán és kizárólag a bekebelezés érvénytelenítése vagy valamely tétel törlése vitattatik, mihelyt azonban egyúttal kihelyezés a birtokból vagy a birtoknak visszaadása is kéretik, a kereset már nem pusztán telekkönyvi kérdés, hanem a rendes biróság elébe tartozik. Az 1868. LIV. törvényczikk 18. §-a értelmében a telekkönyvi hatóságok egyes birtokbírósági teendők teljesítésével is felruházvák ugyan, ugy nevezetesen: 1. a 44. §. szerint Ítélnek telekkönyvi előjegyzések igazolásáról, valamint az előjegyzés által biztosított tulajdoni és szolgalmi jogokról, — továbbá 2. a 426. §-hoz képest eszközlik az ingatlan javak árverezését s az árverés utján bejött vételár felosztását, — végül 3. a 465. §. szerint határoznak, az ingatlanokra vezetett végrehajtások körül felmerült tulajdoni és elsőbbségi igények fölött. Kétségtelen, hogy ezek között fordulhatnak elő fontos jogkérdések is, de mig egyrészt azok helyes elintézése a járásbirótól, mint egyes birótól képzettségénél fogva méltán várható, másrészt jogsérelem esetében fennmarad az orvoslás útja; és igy a birói személyzet leszállítása, a bírói elintézést tárgyazó ügyek minden veszélyeztetése nélkül eszközölhető. Nem ment ugyan a javaslattá hozott intézkedés azon látszólagos inconvenientiától, hogy az imént kiemelt birtok-bírósági ügyekben, ha azok a törvényszék által intéztetnek el: három rendes törvényszéki biró határoz ; mig a járásbíróságnál csupán egy bírónak belátására vannak bízva. Ezen ellenvetés súlyát, mely egyébiránt csupán alaki, gyöngíti azon tekintet : hogy szervezeti kérdésekben a kivétel nélküli egyformaságot alig lehet elérni, s habár erre -— a mennyire a viszonyok és ezek között az állam pénzügyi helyzete engedi — törekedni kell, de ezt minden egyebet fölülmúló szempontnak tekinteni nem lehet. Különben is mindaddig, mig egyes- és társas-biróságokra oszlik a birói hatóság, kikerülhetetlen, hogy némely az egyes biróság illetőségébe tartozó ügyekben ne Ítéljen a társas-biróság, tehát hogy ne álljon elő azon helyzet : hogy ugyanazon ügy, ha a járásbíróság előtt foly le egyes biró által, ha pedig a törvényszék előtt — hármas tanácsban intéztessék el. Ilyen például azon eset : ha bűnvádi eljárás bűntett miatt indíttatván meg, a végtárgyaláson kitűnik, hogy a cselekmény kihágást képez ; ilyen az eset, ha büntettél kihágás is concurrál ; sőt polgári ügyekben is gyakran megtörténik : hogy a magasabb összeg iránt megindított perben a kereset tárgya a tárgyalás folyama alatt, az ellenbizonyitékok által leolvasztatik háromszáz forintnál csekélyebb összegre vagy értékre ; mind ezen esetekben a társas-biróság itél oly ügyekben, melyek rendszerint az egyes biróság illetőségi körébe tartoznak. Igaz ugyan, hogy a társas-biróságnak eljárása ily ügyekben csak kivételes ; de másrészről a telekkönyvi ügyeknek is a járásbíróságra ruházása, már azon szempontnál fogva is kivételes, mert az nem a járásbiróságnak, mint olyannak mellőzhetetlen attribútuma, hanem némely járásbíróság hatósági körének — a szükség és czélszerüségi szempontból kivételes tágítása. A szervezés egységének szempontjától tehát, már az által történt eltérés : hogy némely járásbíróságnak nagyobb, a többieknek pedig csekélyebb hatáskör adatott. A módosítás, mely
