Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-232
CCXXXII. SZÁM, 355 A ministerium ugyan teljesen átlátja, hogy a zálogolásoknak és azok változtatásának ily följegyzésére korántsem alapithat oly jogigényeket, milyenek a telekkönyvi bevezetések és előjegyzések által keletkeznek, miután e viszonyok jelenleg a tengerészeti magánjog tekintetében fennálló szabályzatokban és átalános jogelvekben mi alapot sem találnak ; sőt teljesen ismeri azon nehézségeket, melyek a lajstromoknak e czélra való következetes használatát és azoknak a telekkönyvek természete szerinti átidomitását majdnem lehetetlenné teszik : — de tekintettel kellett lenni a tengerpartunkon hosszú évek során át kifejlődött azon szokásra, melynél fogva a hitelezők hajótulajdonosoknak és részbirtokosoknak nyújtott kölcsönök alkalmával követelésük lehetőleges nyilvántartása végett legalább a hatóságnál vezetett lajstromban fel kivánták tüntetni a szolgáltatott kölcsönt ily bejegyzésekkel. Ezen szokás által már meggyökerezett gyakorlatot figyelmen kivül hagyni, vagy teljesen megszüntetni épen átalános elterjedtségénél fogva nem lehetett, de nem is kellett, miután arra, hogy a bejegyzés jogi következménynyel birjon, úgyis a bejegyzett ténykörülmény bebizonyítása, illetőleg a biróság Ítélete szükséges. A törvényjavaslat a lajstromozásnál követendő eljárás azon részét, mely anyagi tartalmú s melyből ennélfogva anyagi jogkövetkezmények származhatnak, szintén szabályozza. A lajstrom vezetésének alakszerűségébe a törvényjavaslat azért nem bocsátkozik, mert e tekintetben a szükséglet igényeihez képest és a lehető legegyszerűbb berendezésnek alkalmazása végett úgyis időközönként változásokat kell engedni s ennélfogva az egész alaki eljárás legczélszerübben a törvény életbeléptetése alkalmával kibocsátandó utasítás által fog szabályoztatni. A törvényjavaslatnak eddig előadott intézkedései azon feltételeket szabályozván, melyek alatt tengeri kereskedelmi hajó a lajstromba igtatás által magyar hajóvá minősittetik ; szükségesnek mutatkozott a törvényben egyúttal megállapítani azon jogokat és kötelezettségeket, melyek a hajóra nézve ezen nemzetiségi jogosítványából erednek. A jog, mely a nemzeti hajót mint ilyent illeti, az, hogy a kereskedelmi kaják számára törvényesen (az 1867. XVI. törvényczikk 6. szakaszának első pontja által) meghatározott lobogót viselheti, A nemzeti lobogó viselése a nemzeti hajónak a nemzetközi jog fogalmai szerint megállapitott védelmi jogokat adja és a hajót magyar területté minősiti. Természetes, hogy ily jog csak akkor gyakorolható, ha a hajó személyzete ki tudja mutatni, miszerint az államhatóság részéről tényleg nemzeti hajónak elismertetett, és ép azért megkivánja a törvényjavaslat, hogy a lajstromozási okmány megérkeztével gyakorolható csak a lobogő-viselhetés joga. Miután pedig gyakran megtörténik, hogy belföldiek külföldön szereznek hajót, de a lajstromozást külföldön nem eszközöltethetik azonnal, mivel a belföldi hatóságokkal való levelezés és az arra nyerendő válasz sok időt vesz igénybe, s igy a hajó daczára annak, hogy belföldi tulajdon, még sem volna nemzetinek tekinthető és nem élvezhetné az ö joggal illető védelmet ; a javaslat ez esetről gondoskodva fölhatalmazza az illető consuli hivatalt, hogy ugyanazon feltételek mellett, melyek alapján különben a lajstromozási hivatal a lajstromozást eszközölni s a hajót a lajstromozási okmánynyal ellátni szokta, ideiglenes útlevelet állítson ki és pedig körülbelől oly időtartamra, mely alatt a consul jelentése alapján a tengerészeti hatóság a lajstromozást teljesítheti s a hajónak a lajstromozási okmányt megküldheti. Ez eljárás semmi esetre sem vesz több időt igénybe egy évnél s ezért maximum gyanánt ez idő vétetett. Nehogy azonban háború esetében idegen nemzetiségű hajó belföldieknek birtokába való átadás által azonnal lobogónk védelmében részesülhessen s ez által lobogónk védelmének kinyerése czéljából egyrészt színlett adásvevésekre alkalom nyujtassék, másrészt pedig az illető háborút viselő ellenfél a nemzetiségnek ily könnyű módon való felcserélhetése folytán saját lobogónk tiszteletben tartását kevésbe venni Ösztönöztessék : kimondatik, hogy ily módon a hajót ideiglenes útlevéllel ellátni nem lehet akkor, ha a tulajdon átadás háborúban álló nemzet alattvalója részéről történik. A nemzeti hajónak mint ilyennek kötelességei közé a törvényjavaslat következőket sorolja: a) a tengeri kereskedelmi hajók számára törvényesen meghatározott lobogót kell viselni ; 45*
