Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-230

CCXXX. SZÁM. 345 44. §. Lébimkózás. A vészbeteg és gyanús állatok lebunkózása azon helyeken és oly mértékben alkalmazandó, a hol s mely mértékben való keresztülvitelét a vész tovaterjedésének meggátlása vagy annak gyökeres kiirtása okszerűen megkivánja. A lebunkózott beteg állatok utasitás szerint eltakaritandók ; a lebunkózás után egészségeseknek talált,állatoknak húsa pedig s egyéb testrésze csak azon esetben és ugy értékesíthető, ha az értékesítés szabályszerű eszközlése a vész terjesztésének lehetőségét is kizárja. 45. §. Vész megszűnte. A 36., 37. és 39. §§-okban foglalt határozatok csak akkor lépnek hatályon kivül, ha hivatalosan kihirdettetett, hogy a vész az ország területén megszűnt. 46. §. A vész megszűntnek nyilvánittatik : a) ha a vészlepte határban, helységben, kerületben vagy országban előfordult utolsó elhullásí, lebunkózási vagy felgyógyulási eset óta huszonegy napon át, uj kóreset elő nem fordult ; b) ha a fertőzött udvarok fertőtlenítése szabályszerűen végrehajtatott ; és c) ha a vészes helyen vagy kerületben a marhaállomány végvizsgálata által annak egészséges állapota kétségtelenül kitűnt. 47. §. A vészes udvarok és községek elzárolása, — az elesett marhák hulláinak az e czélra kiszeme­lendő helyen és mily módozatok szerint való eltakarítása ; — a vészbeteg és gyanús marháknak lebunkózása ; a többi a vészragály iránt fogékony kérődző állatok elkülönzése, szemmel tartása, s esetleg leöletése és eltakarítása, egyéb házi állatok elzárása ; a betegek kivételes orvoslásának sza­bályozása, nemkülönben a kérődző állatok nyers termékeinek — vész uralgása idején — vasúton vagy hajón való szállítására vonatkozó intézkedések, végre a fertőtlenitési eljárás — ezen törvény alapján kibocsátandó szabályrendelet utján — a minister által állapittatik meg. IV. FEJEZET. Költségviselés és kártérítés. 48. §. Költségviselés. Az ország határainak ideiglenes és állandó elzárásával járó költségeket, nem különben az egyes vidékek vagy helységek rendkívüli elzárolására használt katonai segédletnek szabályszerű illetményeit, továbbá a központi vészbizottságok részéről a szükség által indokolt esetekben biztosul kirendelt egyének, magánorvosok és állatorvosok napidijait s útiköltségeit — az államkincstár viseli. FÖKEÍÍDI IROMÁNYOK IV. 1872/5. 44

Next

/
Thumbnails
Contents