Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 21 íme ez az ok, a miért én sem a vételárakat, sem a haszonbéreket nem javasiám a becsléseknél, még csak correctivumul sem fölvétetni. Még kevésbbé tartom alkalmasoknak a vételárakból és haszonbérekből merítheti) adatokat arra, hogy az adóalap egészen azok nyomán állapíttatnék meg. Különösen mi viszonyaink között, nálunk, hol a bérrendszer még csak kezdetleges állapotban van, az adás-vevések legnagyobb része épen a legközelebbi két évtized alatt, melynek adatait kellene zsinórmértékül vennünk, a kényszerhelyzet nyomása alatt jött létre : sem a haszonbérekből, sem a vételárakból nem remélhető oly biztos alap, melyre a; földadó kivetését megnyugvással lehetne fektetni. Másutt kellett tehát keresnem ez alapot, ott, hol az legbiztosabban meg is található, t. i. az átlagos termés mennyiségéből becslés utján kiszámitott tiszta jövedelemben. Ez utóbbi mód kiterjeszthető minden mívelési ágra, raig a forgalmi érték nem; mivel a mívelési ágak külön sem nem vétetnek, sem haszonbérbe nem adatnak, hanem rendszerint több mívelési ág együtt együttesen. A forgalmi érték különbözik a kis és nagy birtokoknál, mig a jövedelmi becslés egyenlően éri mindegyiket. Végül e mód felel meg leghelyesebben a parcellaris katasternek, a mitől pedig el nem térhetünk. Az előterjesztett törvényjavaslatba befoglaltam a földadó-kataster nyilvántartására vonatkozó szabályokat is. (71 —82. §§.) A nyilvántartás folytán eszközlött változások legnagyobb része olynemfí, hogy azokat részletesen indokolni nem szükséges. Csak három esetre terjeszkedem ki, azokra t. i. : melyekben törvényjavaslatom azon sarkalatos határozmánya, hogy a megállapítandó földadó 20 évig változás alá nem jöhet, módosulást szenved. (71. és 72. §§.) Ilyen esetek: a) ha valamely vidéken a törvényt hatálybalépte után uj közlekedés eszközök keletkeznek ; b) ha valamely községben tagosítás vagy birtokrendezés hajtatik végre ; c) ha valamely községben a részletes katasteri felmérések befejeztetnek. A két utóbbi eset olyan, mely minden katasterben figyelembe szokott vétetni ; mert figyelembe vételüket a változás beállta folytán az adó helyesebb felosztására kínálkozó mód és alkalom teszi igazolttá. Az első esetet pedig azon nevezetes változás igazolja, mely a vaspályát nyert vidék előnyére rendszerint előáll. Mert ha uj vaspálya által valamely vidéken a termények értéke emeltetik, méltányos, hogy az a vidék az államszükségletek fedezésére nagyobb Összeggel járuljon, mint járult addig; annyival is inkább, mivel a vasút, mely a termények értékemelkedését előidézé, legtöbb esetben az állam garantiája alatt vagy épen egyenesen államköltségen épült. S e nézetemmel nem is állok elszigetelten ; mert hisz a képviselőházban is megpendittetett, már ismételve az eszme, hogy ily vidékekre külön vasúti pótlék lenne kivetendő, mely eszmének létesitése azonban akkor, a fennálló kataster egyenetlenségei miatt, kivehető nem volt. Ez időközi kiigazítások bár az előterjesztett törvényjavaslatban foglalt szabályoknak megfelelőleg eszközlendők, de erre bizottságokat felállítani nem szükséges, mivel ezen részletes változások nem az egész országot vagy annak nagyobb részét, hanem csak a helyi viszonyokat érintik ; s igya törvényhatóság és a pénzügy igazgatóság által kijelölt bizalmi férfiak is elintézik, fentarván az érdekletteknek a jog, hogy a pénzügyigazgatóság s tovább a pénzügyminister elé felszólalhassanak. A földadó szabályozásával járó költségeket leghelyesebben az állam viseli, és pedig azért, mivel a többi adók kivetési költségei is az államkincstárból téríttetnek meg, s nincs ok, hogy épen a földadó-kivetésnél tétessék kivétel.