Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-220

256 CCXX, SZÁM. 5. §. A földadó tárgyát nem képezik: a) kősziklák, vizmosások, futóhomokok, folyók, patakok, állandó tavak és mocsárok, a mennyire ezek, vagy amazok legeltetésre, gyékény- vagy nád vágásra nem használtathatnak ; b) a közutak, állandó dülőutak, utczák és közterek; c) a beépített háztelkek és az udvarok; d) a földnek a viz elleni megvédése czéljából készült állandó védtöltések, árkok és csatornák ; e) temetkezési helyek ; /) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznú, vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak ; g) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hasonczélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, — úgyszintén a tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák. 6. §. Ideiglen adómentesek: a) az 1868. XXV. törvényczikk 7. és 8. §§-ai alapján ideiglenes adómentességet nyert földrészletek a le nem járt adómentességi idő tartamára; — ezen adómentesség kiterjed a határorvidéki részekben történt telepítéseknél engedett ideiglenes adómentességi esetekre is ; b) oly földterületek, melyek a jelen törvényszerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkivüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól fogva 15 évig; ártérben fekvő birtokoknál, melyek az ezen törvényszerinti adókivetés után az 1871. XXXIX. és XL. törvényczikk értelmében készített és kezelt védmüvek által akár egyes birtokos, akár érdek-társulatok költségén ármentesittettek, az ármentesítés előtt az egyes földrészletekre nézve megállapított katasteri tiszta jövedelem, a védműnek elkészítésétől számítandó 20 évig változás alá nem jöhet, habár időközben az ország egész területére nézve uj földadó szabályozás eszközöltetnék ; c) erdősitések a másnemű művelésre tartósan nem használható területeken, jelesen : futóhomokon, köves vagy vízmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősítés befejezésétől kezdve, az erdősítés nehézségéhez és költségéhez mérten 20—40 évig, mely idő letelte után ily területek akkori minőségük szerint megadóztatandók. A letarolandó erdőtalaj újra befásitásával e kedvezmény nem jár. Az erdőirtások folytán szántófölddé, kertté, vagy rétté állandóan átalakított területek ellenben az uj mívelési ág szerinti használtatás kezdetét követő évben a megfelelő új mívelési ághoz sorozaudók és e szerint megadóztatandók ; d) oly szőlőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak, és melyek a talaj megforgatása után újból beültettek, a beültetéstől hat évre. A változás, melyen az adómentesség alapszik, annak bekövetkeztétől számitandó egy év alatt az adóhivatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik. Az adómentességi időszak a változást követő évvel kezdődik. A földadó a földbirtokot terheli és annak tényleges birtokosa által fizetendő.