Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. 17 À járás, illetőleg vidék osztályozása e's becslése mindig a legjobb és a legroszabb talaj kinyomozásából indul ki, amaz az első, emez az utolsó osztályba; az azok között létező fokozatok a közbeneső osztályokba soroztainak. Ha már most több járás tiszta jövedelmi fokozatait kell az arány tekintetében egymással összehasonlítani, a járásonkint megfelelő, tehát például előbb az első és utolsó, azután a második, harmadik stb. osztályok lesznek egymással párhuzamban állitandok, és a hol a vizsgálatból kitűnik, hogy az egyik járás jövedelmi fokozata, vagy annak egyes tétele a többi járások jövedelmi fokozataihoz képest tulmagasan vagy alant áll, annak valamennyi vagy egyes tételei annyival fölebb emeltetnek vagy leszál ittatnak, a mennyivel az a vizsgálat folytán elhibázottnak találtatott; s csupáu ezáltal ez utóbbi kijavításával mindazon községek között, melyek a vizsgálat alá vett jövedelmi fokozatokban képviselvék, egyszerre helyrcállittatik a tiszta jövedelmi arány. Egyébiránt a tiszta jövedelmi fokozatok felállításával nem csak az egyes községek, illetőleg járások és kerületek adóterhe közötti arány megtartása, hanem az is figyelembe jő, hogy az egyéni adókivetés is előkészíttessék egyszersmind. E ezélból a különböző mívelési ágakban található minőségi osztályok jelzésére mintatérek állíttatnak fel, hogy az azokkal minőség tekintetében egybehasonlitható földrészletek azon osztályba Boroztassanak, mely a mintatér által jeleztetik. (50. §.) Ez okból minden községben, a melyben egyik vagy másik osztályú talaj előfordul, ez osztályt jelző mintatér, sőt egy községben több is állíttatik fel, ha a község határa igen nagy terjedelmű. Ez utón a járásonkinti, illetőleg osztályozási vidékenkinti becslésnél is minden egyes község határa részletenkinti becslés alá kerül, s ezáltal az egyes községek határain belül is tekintetbe vétetik a jövedelem-képesség minden fokozata. Félreértések elkerülése tekintetéből megjegyzem, hogy a járásonkinti fokozás, vagyis a törvényjavaslat azon intézkedése, mely szerint egy becslojárásban vagy annak egy külön osztályozási vidékét képező részében művelési ágankint 8 osztály állitható fel, szükséges, mivel a tiszta jövedelmi fokozatok tételei a becslőj árasra sz ólának. De korántsem azt czélozza ez, hogy az egyes községekben is 8 osztály állittassék fel, sőt ellenkezőleg az általam elfogadott és javaslatba hozott rendszer mellett a legtöbb esetben egy-egy községre legfeljebb 3—4 osztály fog alkalmaztatni, s mégis minden község individuális viszonya teljesen figyelembe lesz véve. A becslési módozatok ezen taglalásából kiderül, hogy a becslési müveletek végrehajtására oly kiterjedésű becslő-j árasokat kell alakítani, hogy a becslőbiztos a járásában fekvő határok gazdasági viszonyait behatólag tanulmányozhassa és felfoghassa. A tapasztalás szerint egy-egy becslő-közeg 10—17D mértföldre terjedő járás becslését kellőkép elvégezheti ; ily kiterjedésüek a fennálló adókerületek, minélfogva a becslőjárások némi módosításokkal ezekből lennének alakitandók. A kerületek pedig a pénzügyi igazgatóságok kerületeiből lennének kikerekitendők, mivel ezek felosztása felel meg leghelyesebben a kerületi katasteri igazgatóság és a földadó-bizottságok által elérendő czélnak. A tiszta jövedelmi fokozatok előkészítését a pénzügy minister által kinevezett szakközegekre, megállapítását pedig az érdeklett felek által választandó bizottságokra vélem bizandónak. (22. és 23-ik §§.) A kinevezendő szakközegek a kellő tanulmányozás után javaslatokat készítenek s terjesztenek a bizottságok elé. Ez nem is lehet helyesen máskép. Mert a földadó alapjául veendő tiszta jövedelem kinyomozásának sok és bonyolult oly részlete van, melyekkel mindenekelőtt egyes szakértőknek kell tisztába jönni. E nélkül a bizottságok tárgyalásainak menete lassú, s eredménye viszonylag mégis kevésbbé kielégítő lenne, mint a törvényjavaslatban foglalt módozat mellett. Egyébiránt módot akartam nyújtani a bizottságoknak is, hogy a fokozatok felállításának és osztályba-sorozásnak míveletét saját közegeikkel is szemmel kisérhessék. E végből nem csak helyszíni FŐRENDI IROMÁNYOK IV. 1872/5. 3
