Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

180 CCV. SZÁM. A XIV. táblázatba az orvosok, hajófelszerelők, alkuszok, pékek, csaplárosok, kereskedők s bankárok tartoznak. A XV. táblázatba a vállalkozók, üzleti, színházi igazgatók, hangverseny - rendezők tartoznak. Végül a hajókázási vállalatok az 1842. évi november 19-én kelt törvény értelmében 6 osztályban adóztatnak meg. Az adótételek nagyobb hajóknál tonnatartalom szerint ; kisebb s különösen folyami hajóknál becslés vagy a bérletek nyomán állapittatnak meg. Azon iparosokra, melyek az elősorolt táblázatokban meg nem neveztetnének, a hasonló iparosokkal Összehasonlítás segétyével szabatik meg a fizetendő iparadó. Iparjegygyei még akkor is, ha az ipar üzlettársakkal együtt vitetnék, csak a fótira tartozik magát ellátni ; kivételt képeznek a XIV. táblázatba foglalt iparosok, kik külön-külön tartoznak iparjegyet váltani, vagyis iparadót fizetni. A hány iparágat üz valaki, annyi iparjegyet tartozik váltani. Az iparjegy egy évre szolgáltatik ki. A ki évközben kezdene meg valamely üzletet, csak a megkezdésre következő évnegyedtől kezdve köteles iparjegyet váltani. Üzletátengedések folytán rendszerint iparjegyátiratásnak van helye. Az iparjegyadó kivetését következőkép eszközlik: Az iparosok vallományi iveket kapnak (inscription generale), melybe bejegyzik az ipart, mesterséget vagy foglalkozást, melyet folytatnak. Ha valaki vallományi ivet nem kapott volna, üzletére vonatkozó jelentését a nélkül tartozik megtenni, valamint azon esetben is, ha évközben kezdene valamely adóköteles ipar- vagy foglalkozáshoz. A vallományi iveket együttesen megvizsgálja a bevallott üzletek természete és kiterjedése tekintetéből a községi kirovó-bizottság, és az adórónok (contrôleur des contributions directes), azután az egyes láblázatok osztályaiba sorozzák az egyes iparosokat, s végül előírják mindegyik részére a fizetendő iparjegy ad ót. Ha a kirovó-bizottság és az adórónok között véleménykülönbség támadna : az egyenes adók igazgatósága dönt. Ha a munkálat kellő időben be nem fejeztetnék, a polgármester köteles azt a kirovó-bizottság helyett folytatni s befejezni. Végül az adólajstromok felterjesztetnek az egyenes adók igazgatóságához, mely azokat megvizsgálja, esetleg módositja s végleg megállapítja. Megállapittatván az egyes adózók által fizetendő adótételek, az iparjegyek, a községi elöljáróság és az adószedő által kiállíttatnak s kézbesittetuek az egyes iparosoknak. Az iparjegyadó rendszerint 12 részletben fizetendő, kivéve a házalók, látványosság-mutogatók s t. efféle iparjegy adóját, mely az iparjegy kiszolgáltatásakor azonnal lefizetendő. A ki a rá kiszabott adótételt sérelmesnek találja, felszólalhat a tartományi gyűlés állandó bizottságához, s ettől a semmitőszékhez. Hogy az iparjegyadókötelesek valahogy jogtalanul ki ne vonhassák magukat ez adó fizetése alól, büntetés terhe alatt kötelesek biróság vagy közigazgatási hatóságok elé terjesztett kérvényeikben megemliteni iparjegyük számát s a helyet, hol az részükre kiszolgáltatott. E végből az ügyvédek, közjegyzők s törvényszéki végrehajtók kötelesek, mielőtt ily iparosok jogügyletét átvennék, az iparjegy felmutatását követelni. Ugyancsak kötelesek az iparosok iparjegyüket s polgármester vagy adórónok kívánatára bármikor is előmutatni. Azon iparosok, kiknek adótétele segédjeik számához képest szabatik meg, kötelesek segédjeikről jegyzéket vezetni. Ugyancsak az ily iparosoknál az egyenes adók igazgatóságának egy tagja és