Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
138 CCV. SZÁM. Ezen adó kivetése részben kormányi, részben pedig önkormányzati közegek által eszközöltetik. A kivetési műveleteket a központi egyenes adóhivatal (board of inland revenue) vezeti. A kivetési műveletek legnevezetesebb részét azonban az adóbizottságok végzik, melyek következőleg alakittatnak : Minden adókivetési kerületre (körülbelül 7—8 egyházközségre) nézve választatik az országos földadó (landtax)-biztosok által, részint saját kebelükből, részint pedig egyéb, a mennyire lehet keriiletbeli lakosokból, a kerület kiterjedéséhez képest 3—7 főbiztos (General-Commissionärs) ugyanannyi helyettesítő póttaggal. Főbiztosul csak oly polgár választható, kinek földbirtokból, ingóságból, vagy bérletből 200 font évi tiszta jövedelme van, avagy 5000 font ingó vagyon után adózik, vagy oly atyának legidősebb fia, kinek háromszor annyi vagyona van. Némely szegényebb megyékben e census kisebb. Az ország 12 legnagyobb városában a 7 főbiztos mellé még a testületek is választhatnak maguk részéről biztosokat, igy például Londonban a község 2, a bank 2, a nagy kereskedelmi társulatok együtt 6 főbiztost választanak, megfelelő számú póttagokkal együtt. Az E) shedula szerinti fizetések, valamint az ügyvédi testületek jövedelmi adójának kivetésére a hivatalnokokból illetőleg ügyvédi testületi tagokból az illető hivatal, illetőleg az egylet főnöke által külön biztosok rendeltetnek ki, kiknek szenvedő választási képességére elegendő a hivatalos minőség. Hasonlókép külön biztosok választatnak a község- és testületi hivatalnokok részére is. Nyugdijakra nézve a fizető hivatalnokok szerepelnek mint főbiztosok. Azon osztalékokra és kamatokra s fizetésekre nézve, melyek az angol banktól, állampénztáraktól vagy nagyobbszerű magánbankoktól fizettetnek ki: az illető bankigazgatók, s illetőleg hivatali főnökök látják el a főbiztosi teendőket. A főbiztos minden időben lemondhat tisztségéről, fizetést vagy másnemű jutalmazást nem huz, de viszont megyei vagy községi, valamint békebirói tisztség elfogadására nem kötelezhető. Működése megkezdése előtt minden főbiztos esküt tesz le. A főbiztosok a kerületi lakosok közül választanak 2—7 segédbiztost (additional commissionaire), kikre nézve a főbiztosokra megállapított census fele kívántatik meg. Ezeken kivül még kerületen kint egy jogtudó és szakértő titkárt (clerc), községi adókivetőt (assessor) s adószedőt (collecter) választanak ugyancsak a főbiztosok. A titkár, adókivető s adószedő a kivetett, illetőleg beszedett adó bizonyos százalékát kapják jutalmul. Az adófizetők tartoznak jövedelmüket bevallani s vallómányaikat az adókivetőnek átadni. A vallomástételre rendszerint az köteleztetik, ki a jövedelemforrás tényleges birtokában van, igy tehát a bérlő, osztalék- vagy kamatfizető bank stb. Jogában áll azonban a bérletnél, illetőleg kamatnál a fizetett adót a bérlet, illetőleg kamat élvezőjétől levonni. Ezzel ellenkező kikötés érvénytelen. Az E) shedulánál vallományok nem szükségesek, hacsak a főbiztosok ilyet nem kívánnának. A vallományt mindenki annyiszor és ott tartozik megtenni, a hány és a hol üzlete van; gyarmati és külföldről húzott jövedelmek után pedig azon kikötőkben, illetőleg kereskedelmi városokban, hol az illető árú- vagy váltó-üzlet végleg rendeztetni szokott. A beérkezett vallományok az adókivető által rendeztetnek s átvizsgáltatnak, ezután pedig a kormányi adótisztek (felügyelők, suivoycrs) által vétetnek vizsgálat alá. Az adóhivatali felügyelő az észrevételeivel ellátott vallományokat átteszi a főbiztosokhoz, kik a felügyelő által emelt kifogások felett végleg határoznak. Megállapodásaiknál az utóbbiak sem az adókivető, sem a felügyelő javaslatához nincsenek kötve.
