Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
136 - CCV. SZÁM. met akár gondnoki, akár ügynöki s igazgatói minőségben, tartozik a jövedelembevallást megtenni, s a mulasztásokért csak ugy felelni, mintha maga az adóköteles követte volna el a mulasztást. A jövedelemadó Öt osztályra (shedula) oszlik. Az ,4) shedula alá tartozik a földtulajdon, a B) shedula alá a f ö 1 d h a s z n ál a tb ó 1 i n y e r e m é ny , a C) shedula alá az ál 1 a m i k Ö tvénye k utáni kamatok, a D) shedula alá az ipari s kereskedői haszon, az E) shedula alá a tiszt visel ők fizetései. Az érintett osztályok adóköteles jövedelme a következő alapokon nyomoztatik ki : 1. A földtulajdon utánijövedelem (A. shedula). Erre nézve adóalapul rendesen azon legnagyobb haszonbérjövedelem szolgál, mely a legközelebbi 7 év átlaga szerint valóban nyeretett vagy nyerhető lett volna. Adótárgy a föld- s házbirtok. A jövedelmi átlagok kiszámitását illetőleg egyébiránt megjegyzendő, hogy : a) a természetbeni tizednél, a legközelebbi h árom év átlaga ; b) a nemesi s királyi birtokoknál hasonlag a legközelebbi hét év alatti illetékek s szolgálatok értékének átlaga; c) egyéb hűbéri jogokból eredő jövedelmeknél a biztosok által kinyomozott több évi átlag; d) kőbányáknál, vas-, üveg-, só- s hasonló bányáknál, valamint vasutaknál, csartornáknál, docksoknál, utczáknál s hidaknál stb. az utolsó év eredménye; e) kőszén- és érczbányáknál az ut olsó 5 év átlaga; /) állandó tizedeknél s földjáradéki kamatoknál, az időnkénti haszon szolgál adóalapul. Az évi nyers jövedelemből csak templomok s alapítványok épületeire fordított építési költségek, az egyházkerületi adó, a még meg nem váltott landtax, a kiszárításra s kerítésre fordított költségek, a mennyiben ezek a tulajdonos által fizettetnek, s a püspöki dijak vonhatók le. À házak javitási költségei, a biztosítási dij, a beszedési költségek s elengedések stb. nem vonhatók le a nyers jövedelemből Hasonlókép nem vonhatók le az adóssági kamatok sem. Adómentesek az alapitványok, egyetemek, koródák, nyilvános iskolák, szegényügyi és tudományos intézetek épületei, a mennyiben bérbe adva nem volnának, vagy adóköteles tisztviselő által nem használtatnának ; a koródák, nyilvános iskolák s szegényházak földbirtoka, kamat- és járadékjövedelme, a mennyiben az az illető intézett czéljaira fordittatik. Elemi csapások, mint vizáradás, a termést, vagy az állatokat károsító, vagy a művelést leheti énné tevő időjárás miatt az adóból annyi engedtetik le, mint a mennyi elengedtetett az évi haszonbérből, vagy önön gazdálkodó birtokosokra nézve elengedtetett volna, ha bérlők leendettek. 2. A földhasználatbóli nyeremény. (Shedula B). Ez osztályban a mezőgazdasági ipar adoztatik meg. Ennél is a földbirtok jövedelmének bizonyos átlaga szolgál adóalapul, számításon kívül hagyatván azon lak-, mellék- és ipari épületek, melyek a földbirtokhoz nem tartoznak. Bérlőknél az évi bérjáradék fele, illetőleg harmada vétetvén adózási alapul, ezen adó fizetése csak a 300 font, illetőleg 450 font sterlinget tevő bérletösszegnél kezdődik. Tizedbérlők az évi bér-étnek csak V 4 része után fizetnek, ezeknél tehát az adókötelezettség csak 400 font sterlingnyi bérletösszegnél veszi kezdetét. Ha a bérlő oly terheket is visel, a melyek a törvény értelmében a földtulajdonos által lettek volna viselendők, azok az adomegállapitásnál a bérlő javára levonandók ; ha pedig a földtulajdonos visel oly terheket, melyeket a bérlőnek kellene viselni, azok ez utóbbi adójának megállapításánál veendők figyelembe. Ha valamely bérlő elődjének adóhátralékát tartoznék fizetni, jogában áll ezt saját jövedelméből levonni.
