Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 133 5. Az ipari szabadalmak (licences). Ezen adók az 1871. évi zárszámadás szerint, az érintett évben következő bevételeket eredményeztek : 1. földadó ....... 1.104,540 font 2. házadó 1.129,451 „ 3. fényűzési adók : a) cselédadó 101,953 „ b) kocsiadó 178,925 „ c) lóadó 192,734 „ d) hajporadó . . . . . 408 ,, e) czímeradó 29,410 „ Összesen 603,439 font. 4. Jövedelemadó: A) shediüa . . . . . 2.227,560 font B) „ 291,104 „ C) „ ..... 622,320 „ D) „ ..... 2.751,653 » E) „ . . •- . 397,974 „ összesen 6.290,611 font 5. Szabadalmak 3.754,356 „ összesen 12.782,397 font. Mely főösszegből : 1. a földadó 8.70/0 2. a házadó 8.8% 3. a fényűzési adók ...... 8.8% 4Í. a jövedelemadó 49.2% 5. a szabadalmak 29.% tesznek. Az 1871. évi népszámlálás adatai szerint Anglia és vele egyesült Irland lakossága 31 millió 817,108 lelket tevén: egyenes adóban 0.4 font esik egy főre. Az egyenes adó főösszege ugy áll az összes állambevételekhez, mint 1 :5-höz. I. A földadó. 1692-ben állapíttatott meg és eredetileg az ingó vagyon, u. m. az ipari és kereskedelmi tőkék s fizetések adóját is magában foglalá, később azonban e jövedelem-források kiválasztattak belőle, s kizárólag a föld-járadéktól szedetett. Az első megállapitáskor ez adó a felosztási módszer szerint vettetett ki, megállapittatván az egyes megyékre (county), s ezek által tovább az egyes községekre (parish) eső contingens. A községeken belül az egyes földbirtokosokra a tiszta hozadék alapján bizonyos százalékok szerint vettetett ki. A kivetési százalékok az államszükséglethez képest változtak, majd 10, majd 15, majd 20%-ban állapittatván meg.