Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 125 a) ha a telekkönyvbe hiba csúszott be ; b) ha tagositás folytán uj kataster készíttetik; c) ha az adótárgy megsemmisül, vagy d) adómentessé lesz; e) ha valamely városban a házak értéke tetemesen csökkennék. Az egész ország birtokrészletenkint felméretett. A tiszta hozadék kinyomozásánál a főtekintet a talaj hozadékképességére fordíttatott ; tiszta hozadéknak vétetett a magtermésnek s egyéb hasznoknak az a része, mely az országosan divatozó művelési költségek levonása után fenmaradott. Minden birtokrészlet külön becsültetett, tekintet nélkül egyéb birtokrészekkel való egybefüggésére. A földbirtokkal összekötött jogok, de egyszersmind terhek is figyelmen kivül hagyattak. A földek hozadékának megbecslése egy központi bizottság vezetése alatt álló kinevezett becslő-biztosok, u. m. kerületi- és helyi becslő-biztosok által végeztetett. Ez utóbbiak a becslési teendőket községi választmányok közreműködésével teljesiték, melyeknek hatásköre azonban pusztán csak felvilágositás-adásra terjedt ki. A kerületi biztos mindenekelőtt kinyomozá minden egyes községi határra nézve az egyes művelési ágakban előforduló minőségi osztályokat; azután kijelölé mindegyik minőségi osztályra nézve egy-egy mintatelket. E munkálatánál szakértők s községi választmányok tanácsával élt. A kerületi biztos elkészülvén az osztályozással, munkálatát felküldé a központi bizottsághoz. A központi bizottság megvizsgálta s esetleg helybenhagyta azt, s visszaküldé a kerületi biztoshoz. Ezután a kerületi biztoshoz közszemlére tévé az osztályozási munkálatot, hogy a községek szükség esetén felszólalhassanak ellene. Ez megtörténvén, következett a kijelölt mintatérek nyomán az egyes parczelláknak osztálybasorozása. Ezt helyi biztosok eszközlék. A helyi biztosok e müveletekben községi választmányok segélyével s a kerületi biztos felügyelete és ellenőrködése alatt jártak el. Az osztálybasorozások eredményeit alaki, ugy mint anyagi tekintetben felülvizsgálat alá vette a kerületi biztos, s azután felterjeszté azokat a központi bizottsághoz. Ha a központi bizottság jóváhagyá a munkálatokat, visszaküldé azokat a kerületi biztoshoz, hogy az osztálybasorozás ellen a birtokosok felszólalhassanak. A felszólamlások felett a központi bizottság határozott ; a mire azután minden egyes parczellára nézve kiszámíttatott az adó-alapul szolgáló tiszta hozadék. A házak hozadékának megbecslése falusi községekben hasonló elvek és eljárás szerint eszközöltetett, mint a földeké. A kerületi biztos az épületek és szobák minőségére való tekintettel szabály tételeket állapított meg, a melyekhez képest azután a helyi biztosok osztályokba sorozták az egyes házakat. Városokban a bérszerződések s a házak használati értékének nyomán történt az osztálybasorozás. II. Ipar- és személykereseti adó. Ezen adó az 1845. évi deczember hó 24-én kelt törvényen alapszik, melynek némely intézkedései később, u. m. az 1850, évi ápril 23., az 1852. évi január 31-én s az 1858. évi deczember hó 9-én kelt törvények által több tekintetben módosíttattak.