Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
6 CCV. SZÁM. 10. §. 11-ik bekezdése 2-ik sorában ezen szó » takarmányul « kihagyatott s ezen szó »használtatik^ helyett helyesebb szövegezés ezéljából ezen szó »kaszáltatik« tétetett. Ugyan e §. 12-ik bekezdése első sorában előforduló ezen szó után »melyek« világosabb értelmezés végett ezen szó »szollő« beszuratott. 16-ik §. a) pont első és 2-ik sorában » szokásos« szó helyett e szó -»közönséges« tétetett, mint a 8-ik §-ban elfogadott elnevezésnek megfelelő szöveg. E §. 6-ik sorában levő első szó »vagy« kihagyatván, »hengerelésre« szó után »vagy gyomirtásra« illesztetik be. A 7-ik sorban e szó »szükséges« kihagyatván, e szavak »megkívántató költség, illetőleg« beiktattattak. A 8. és 9. sorban pedig e szavak »s ott, hol az minden évben előfordul« kihagyattak, a gyomirtás, mint a rendes gazdálkodás követelménye, ott, a hol az évek sorában előfordul, a mívelési költségekben felszámittassék. Ab) pont harmadik sorában ezen szó »mívelésre« után e szó »öntözésre« beiktattatott, mivel az Öntözés a kerti mívelés nélkülözhetlen feltétele. Ad) pont hetedik sorában e szó »tőkésítésre« után teendő • »homlitásra« , mivel ez utóbbi a szőllőmívelésben előforduló lényeges és költségesebb műtétet képez. Az f) pont 2-ik és 3-ik sorában e szavak : » nemcsak a termelhető, de a helybeli viszonyok szerint« kihagyatván, helyettök »a tartós fatermelés határai között előállítható és a helybeli viszonyok szerint állandóan« tétettek, mivel, midőn az kivántatik, hogy csak annyi fa értékesítése vétessék a számítás alapjául, a menynyit a helyi viszonyok szerint értékesíthetni, — egyszersmind többet, mint a mennyi az erdőtőke értékének fogyasztása nélkül vágható, a bizottság számitásba vétetni még akkor sem akarna, ha ezen nagyobb mennyiségű fa tényleg értékesíthető volna is. A h) pont egészen kihagyatván, helyébe következő szöveg elfogadása javasoltatik : »h) mulató-, disz- és vadaskertek a talaj minőség kellő tekintetbevételével azon mívelési ágba sorozandók, melybe foalkatreszeik szerint tartoznak. « — A bizottság mindezen felhozott tárgyakat az adózás azon mértékével véli megróvandóknak, mely azokat haszontermelés mellett megilletné ; — ezen mértéket meghaladó nagyobb adóztatásra indokot nem talál. 17. § utolsó sorában „eredményéből" kihagyatván, helyébe ezen szavak: „tapasztalatai szerint 1 tétettek, nehogy egyoldalúkig számviteli adatok láttassanak értetni. 18. § második sorban levő eme szó után „értékének" következő szövege kihagyatván, helyébe ezen szöveg vétetett: „átlaga az 1867—1812-ig terjedő időszak közép árai szerint, éspedig a gazdaságban felhasznált termények ára a 19. §. értelmében számíttatik ki u , ezen módosítás az átalános indokolásban találja magyarázatát. A 3-ik bekezdés 1-ső sorban e szó után „jelen" tétetik „fokozott" a művelési állapot jelzésének érdekében. Az 5-dik sor „csatornák" után^csöve/í;''közbeszuratott; a 9-ik sorban e szó töltések után az „és" kihagyatott, ugyan e sorban levő e szó után „árkok" tétetik „vagy alag csövezés", hogy mind az, a mi ezen mívelési ágak által igényeltetik, a törvényben kifejezésre találjon. A 19-ik §. 1-ső sorában e szavak v az utolsó" kihagyatván, helyökbe „az 1867—1872-ig terjedő hat évi időszak alatt 1 tétetett, a második sorban e szó után „átlaga" e szavak iktattatnak : „30 °/ 0 levonásával' 1, az átalános indokolásban foglaltatik ezen módosítás magyarázata. A 2-ik bekezdés 2. sorában e szavak „vagy valamely gyárhoz 1 ' és a 3. sorban e szavak ,,vagy gyári" kihagyattak. A 8-ik §-ban világosan ki lévén fejezve, hogy ezen viszonylatok számba nem veendők. A 4-ik sorban e szó után „árak'' e szavak következnének: „esetleg a hordó beszerzési költségek levonásával", mivel több hegységben a termelő veszi a hordót, mely tehát a szőllőmüvelés *-
