Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. 119 A felszólalási választott-bíróságnál működő föbecslö és becslők ellenében a felek azon kifogásokkal élhetnek, melyek átalában tanuk ellen érvényesíthetők. Efféle alapos kifogások, vagy a becslők akadályoztatása esetére póttagok hivatnak meg. A becslöket a rendes biró esketi meg. A felszólalási tárgyalások és végzések bélyegmentesek. A felszólalási eljárás költségeit azon esetben, ha a fél panasza alaptalannak ismertetik: a fél, minden más esetben az állam viseli. A házadó Összege minden pénzügyi időszakra a törvényhozás által határoztatik meg, s azon házuknál, melyeknek adója a házbér után áUapittatik meg, a kinyomozott tiszta hozadék minden forintja után 3 krban, a terület után kivetett házadónál pedig a tiszta hozadék minden forintja után 1 krban állapíttatott meg (1850. évi július 25-én kelt törvény). Uj épületek ott, hol az adót a tényleges vagy parifioatio utján kipuhatolt bérjövedelem alapján vetik ki, 5 évig; ott pedig, hol a házadót a ház térfogatának alapján róvják ki, 10 évig adómentesek. A házadó-kataster átalános revisiója csak különös pénzügyi törvény folytán eszközölhető. — Ellenben egyes községek házadó-katasterét a kormány rcvidiáltathatja, valahányszor a házbérviszonyok megváltoztak. III. Iparadó (Gewerbesteuer). Az iparosok az 1856. évi július l-jén kelt törvény szerint adóztatnak meg. Az erre vonatkozó tarifa 3 föosztályzatban 672 iparfoglalkozást sorol elö betüsoros rendben. Az abban elö nem forduló foglalkozások a hasonnemüekhez sorozandók. Kivétetnek ezen adó alól : a mezei és erdei gazdaság, vadászat, halászat és bányászat, továbbá nem iparszerüen folytatott tudományos és művészi foglalkozások, jegyzők, ügyvédek és orvosok keresete. Az adó két tétel szerint, t. i. egy állandó és egy változó tétel szerint szabatik ki. Az állandó tétel, mely az üzletnek idő szerinti nagyobb vagy kisebb kiterjedésére való tekintet nélkül áUapittatik meg, „rendes tételnek" (Normal-Anlage) neveztetik. Ez képezi a legkisebb adótételt, melyet minden iparos minden körülmények közt fizetni köteles. A változó tétel „üzleti tételnek" (Betriebs-Anlage) neveztetik, ez az üzlet terjedelméhez képest majd nagyobb, majd kisebb. Ennek megállapításánál a következő ismérvek irányadók, u. m. : a) a munkások száma; b) az üzlet folytatására szükséges eszközök és gépek mennyisége s minősége ; c) sör- és szeszfőzdéknél az évi termelés mennyisége; d) oly üzleteknél, melyek hozadék-képességét külső jelek után megítélni nem lehet: az üzleti viszonyok vétetnek az üzlettétel megállapításánál figyelembe. Mind a rendes, mind az üzleti tétel az üzleteket betűsorban tartalmazó tarifához mellékelt adófokozat (Steuerscala) alapján számíttatik ki, növekedő arányban megállapított adótételek szerint. A legkisebb adótétel 20 kr., a legnagyobb 2,500 frt. A rendes adótétel nagysága először is a helybeli lakosság számától függ. A községek e tekin tétben 4 osztályba sorozvák, t. i. 1,000 lakoson alóli, 4,000 lakoson alóli, 4,000—20,000 lakossal biró, és 20,000-nél több lakossal biró községek osztályába.
