Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
114 CCV. SZÁM. A jövedelemadó alá esö jövedelmek 3 osztályba soroztainak. Az I. osztályba tartoznak: a) a kereseti adó alá esö üzletek és egyéb foglalkozások ; 6) a bánya- és hutaüzletböli jövedelem ; c) azon nyeremény, melyet haszonbérletekből a bérlők húznak. A II. osztályba: a) mindazon állandó fizetések, személyi pótlékok és javadalmak, melyek az állam, közhatóság, községek és magánszemély, vagy társulatok szolgálatában lévő tisztviselők és szolgák számára fizettetnek, valamint az ezen viszonyból származó nyűg- és kegydijak ; 6) életbiztosító, vagy ellátási intézetektől húzott évi járulékok. A III. osztályba: Kölcsönök, vagy más követelések után járó kamat- és életjáradékok. Említésre méltó eltérés a honunkban gyakorlatban volt szabályoktól és jelenlegi törvényünktől az is, hogy ingatlan birtokra betáblázott tőkék kamatainak élvezője közvetlenül nem rovatik meg jövedelemadóval, hanem az ingatlan jószág birtokosától, mint adóstól, vétetik meg az, kinek azután jogában áll a törvény értelmében a kamatra esö jövedelemadó Összegét a kamatok kifizetése alkalmával levonni. A kivetést bizalmi férfiak kihallgatása mellett kizárólag pénzUgyi közegek eszközlik és a felszólamlásokat pénzügyi hatóságok intézik el. Jövedelemadó fejében jelenleg fizettetik az I. és III. osztálybeli tiszta jövedelem után, és pedig rendes adó fejében (földtehermentesitési járulék nélkül) 5%, rendkívüli állampótlék fejében ugyanannyi ; a II. osztályban (ha a jövedelem 600 frtot túl nem halad, egészen adómentes marad), az első 1000 frt jövedelem után rendes adó fejében 1%, a második 1000 frt után 2% és igy tovább legfeljebb 10%, és a rendkívüli állampótlék, mely, ha a rendes jövedelemadó 30 frtot túlhalad, avval egyenlő, 30 frton alul pedig annak 7%-át teszi. Oly épületek, melyek a házbéradó alól ideiglen mentesek, az évi házbérjövedelem után, levonva az épületek fentartására törvényesen engedélyezett százalékokat, 5 százalék jövedelemadót fizetnek. Ezen államadókhoz járni még az országos és földtehermentesitési pótlék, mely nem minden országban egyenlő. Reformtervezetek a kereseti és jövedelmi adókat illetőleg. Az 1869-ben Brestl pénzügyminister által a Reiehsrath elé terjesztett, de az utána következett ministerium által visszavont törvényjavaslatok szerint a jelenlegi kereseti és jövedelemadó-rendszernek °ly gyökeres reformja szándékoltatott, miszerint eddigi alakjában a kereseti adó egészen megszüntetvén, jövőre a kereseti adó (Erwerbsteuer), tőkekamat-adó (Rentensteuer), és személves jövedelmi adó (Personal-Einkommensteuer) fogna szedetni. Ezen javaslat szerint 1) „kereseti adó" alá tartozott volna minden kereseti vállalat vagy haszonhajtó foglalkozás, akár önállóan, akár más személy gyakorlásában folytattassék. A kereseti adó 3 osztálya szerint vettetett volna ki. Az I. osztályba tartoztak volna rész vény társulatok által folytatott kereseti vállalatok, takarékpénztárak, előlegezési társulatok s általában mindazon kereseti társulatok, melyeknek vezetői nyilvános számadásra kötelezvék.
