Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

106 CCV. SZÁM. A rnegmázsálásnál az egész darab, egészben, hússal, csonttal s zsirral együtt méretik. Lábak, paczal s bélzsir nem számítanak. Az adó darabszám után is fizethető. A pénzügyminister által e czélból mindennemű vágómarhára nézve az egyes városok helyi viszonyaihoz mért tételek állapi tandók meg a szerint, a mint ott nagyobb vagy kisebb marha szokott vágatni. Ehhez képest az adófizető tetszésére hagyatik, hogy adóját a vágás előtt darabszám után fizesse, vagy pedig az adóhivatalnál vágási engedélyt s jegyet eszközöljön ki s a levágott marhát megmázsáltassa. Átalános szabályok. A jelen törvény értelmében adóköteles és megadóztatott árúk után adóvisszatéritésnek nincs helye, ha azok oly helyre szál Jutatnának, hol az őrlési és husvágási adó helyett osztályadó van életbe léptetve. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a helyi körülmények és szükségletekhez képest : a) az őrlési és husvágási adó alá eső tárgyaknak egyik városból a másikba való küldésének azon esetére, ha az elküldés helyén semmi vagy megfelelő községi pótlék nem szedetik, a rendeltetési hely javára fizetendő kiegészítő pótlék szedését engedélyezze; b) az egy tizenhatod mázsán alóli eleség vagy bus adókötelességét is elrendelhesse, ugy azonban, hogy 2 fonton alól már nem lehet adókötelezettségnek helye. Ki ez adónak alávetett városban, vagy annak kerületében lakik, köteles ez adót kivétel nélkül viselni. Egyes külvárosok s telepek, melyek kellő felvigyázat alatt nem tarthatók, a ker. kormány által, a pénzügyminister beleegyezésével, ez adó helyett osztályadó alá vonathatnak. Sütők és húsvágók, valamint mindazon személyek, kik liszttel, darával, kásával, korpával, őrlött gabna s hüvelyes terményekkel, keményítővel, hajporral, vagy marha-, juh-, kecske- s sertéshússal, faggyúval, valamint ezekből készített árúczikkekkel, mint pl. sonkával, kolbászszal kereskednek, kötelesek az őrlési és husvágási adót, a menyiben e nemű adóköteles várostól nem távolabb mint félmértföldre laknának, az általuk őrlésre adott eleségtől s az általuk levágott s levágatott állatoktól, valamint a fennebb megnevezett egyéb tárgyaktól, midőn ezeket lakásukba szállítják, csak ugy fizetni, mintha ama városhoz tartoznának; a nélkül azonban, hogy illetékes lakhelyükön az osztály- és jövedelemadó fizetése alól feloldatnának. Ezen adók fizetésére köteleztetnek továbbá, lakhelyükre való tekintet nélkül, mindazon személyek, kik valamely őrlési és husvágási adó alá vetett város félmértföldnyi körületén a) az imént elősorolt tárgyakat árverelik vagy iparilag árulják, b) hasonló tárgyakat leraktároznak, a mennyiben azokat vagy maguk elárusítani szándékozzák, vagy mások számlájára leendő elárusitás végett hozzák. Az a) és b) alatti pontok nem állanak a netán e részbeni engedélylyel biró házalókra nézve. Ha az érintett tárgyak valamely adóköteles városba bevitetnek, az adóhivatalnak azonnal a megérkezéskor bejelentendők, s az utánuk járó adó lefizetendő, ha csak ki nem mutattatik, hogy külföldről jönnek s az adó a határon immár lefizettetett utánuk. A zsák, vagy egyéb göngyölék után adólevonás nem engedtetik meg; de viszont az egyszerre mázsálás alá adott mennyiségnek egy tizenhatod mázsán alóli súlya sem veendő figyelembe, ha csak a pénzügyminister a helyi viszonyoknak megfelelőleg máskép nem iutézkednék. Az efféle árúkra nézve az adófizetés következőkép állapittatik meg: a) erőliszttől, hajportól, kásától és darától kétszerege ;