Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-162
90 CLXTL SZÁM fentemiitett ügy is értetik s ennek folytán minden további részletezést fölöslegesnek tartott. Az illetíí bizalmas értekezletekre s eredményökre vonatkozva az alulirt országos küldöttségnek a következőket van szerencséje válaszolni : 1-ör. A mi a 93. 559 : 6. 440 kulcs helyességét illeti, tény az, hogy a horvát-szlavón országos küldöttség az osztrák-magyar kiegyezéssel megbízott magyar országos küldöttség albizottságának Ülési jegyzökönyveit áttekintette, de ezek az első tervezet kidolgozásánál betekintés végett nem álltak rendelkezésére, s igy ezekről eddig már azon oknál fogva sem tudhatott semmit, mert ezen jegyzökönyvek a fennálló kiegyezési törvény Összeállításánál az előbbi horvát országos bizottság tárgyalási ügyirataihoz nem voltak mellékelve, s még azon jegyzőkönyvek és tárgyalási ügyiratok között sincsenek, a melyek annak idejében a magyar és osztrák országos bizottságok által vezettettek s egymással kölcsönösen közöltettek. így tehát a horvát-szlavón országos küldöttség a vele betekintés végett közlött tárgyalási ügyiratokból azon meggyőződést szerezte, hogy a magyar országos bizottságnak a kiegyezkedési 30—70 százalék tétel elfogadásánál nz egyenes és közvetett adók összes nyers jövedelme szolgált alapul, hogy ezen alap a hozzájárulási összeg meghatározásánál a Horvát-. Szlavonországra nézve is elfogadtatott, s hogy tehát ezen kulcs azonosnak tekintendő, a minek elismerésétől a horvát-szlavón országos küldöttség most sem vonakodik. Mindazonáltal az alulirt országos küldöttség kénytelen kiemelni, hogy ő sem- a bizalmas megbeszéléseknél el nem ismerte, sem most helyesnek el nem ismerheti a tisztelt magyar országos küldöttség abbeli nézetét, hogy ezen kiszámítási mód a Magyar- és Horvátországok közötti hozzájárulási arány meghatározásánál az egyedül helyes és igazságos alapot képezi. Ellekenzőleg az alulirt országos küldöttség, tekintettel a nagy különbségre az eredményben, mely ezen kulcs alkalmazásából mind a két országra nézve keletkezik, ugyanannak Horvátországra való méltatlanságát nyíltan kiemelte s világosan bebizonyította. Minthogy pedig ez valamint az Ausztria és Magyarország, ugy szintén a Magyar- és Horvátországközt tíz évre jogérvényesen megállapított magában véve helyes kulcsnak kiigazítására indokul nem szolgálhat, az alulirt országos bizottság az ezen kulcsnak helyesbítésére irányzott javaslatát elejtette, és az önkormányzati országos szükségletek fedezése végett a neki megajánlott százalékolást elvben, s a keresztülviteli módozatokra vonatkozó közelebbi határozatoknak fentartása mellett elfogadta. 2-or. A horvát-szlavón országos küldöttség tagjai ugyan a bizalmas értekezések alkalmával a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 10., 11., 12. s 14. §§-ban és. az írásbeli tervezet. toldalékában található követeléseikről lemondottak, de ezt csak akkor tették, midőn teljes meggyőződést szereztek maguknak arról, hogy a magyar országos küldöttség igen tisztelt tagjai azoknak elfogadását határozottan visszautasították, s hogy a horvát országos küldöttségnek ezen követelésekhez való szilárd ragaszkodása mellett az óhajtott kiegyezés meghiúsulna. 3-or. Az 1868-iki XXX-ik törvényczikk 8-ik §-ára nézve mind a két fél által elösmertetett, hogy az erdőket illetőleg, a törvény horvát szövege a magyar szöveggel szó szerint meg nem egyez és a horvát küldöttség az akkori tárgyalás után azon feltevésre volt jogosítva, hogy a tisztelt magyar országos küldöttség és horvát országos bizottság. megnyugtatása végett kész lesz a magyar szöveget a horváttal Összhangzásba hozni, a mi azonban most a tisztelt üzenetben többé meg nem engedtetik. 4-szer. A horvát országos küldöttség tagjai az 52-ik §-nak a kiegyezési törvényből leendő kihagyását indityányozták ugyan, de távol volt tőlük a gondolat, indítványuknak oly értelmet adni, hogy az alkotmányos bán méltósága katonai teendőkkel való felruházással összeférhető lenne, s épen azért ők egy a tisztelt magyar országos küldöttség egyik tagja által ezen irányban javaslatba hozott módositványt fogadtak el, mely mind a két küldöttség részéről jóvá is hagyatott, mely azonban a tisztelt magyar országos küldöttség jelen üzenetében fordul elő. 5-ör. A kiegyezési törvény 19. §-ára vonatkozóiaga horvát országos küldöttség részéről a bizalmas értekezletek alkalmával ismételve megjegyeztetett, hogy a fennálló pénzügyi megállapodás