Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.

Irományszámok - 1872-162

68 CLXII. SZÁM. E szerint tehát Horvát-Szlavonországok jövedelmeinek — főleg a közvetett adók évről évre emelkedése folytán, daczára az utóbbi évek általános mostoha eredményeinek és annak, hogy Fiume és kerületének jövedelmei kiválasztattak, a jelenleg megállapított átalánynál 1873-ban már 382,633 írttal többet fordíthatnának belszükségleteik fedezésére, 1872-re 330,936 frttal több jutott volna rendelkezésükre. Ezen jelentékeny többletnek átengedése, mely a jövedelmek emelkedésének arányához képest folytonosan emelkedni fog, az albizottság nézete szerint Horvát-Szlavonországokat oly pénzügyi helyzetbe juttatja, a mely azokat a fejlődéssel együtt fokozódó országos szükségleteik kielégítésére is teljesen képessé teszi. Ha a társországok a tiszta jövedelmek 45%-át teljes mérvben igénybe vehetik, aránylag is sokkal kedyezőbb helyzetbe jutnak, mint Magyarország, mely nagyon távol áll attól, hogy azon czéiokra, melyekre a jövedelmek ezen százaléka Horvát-Szlavonországokban szolgál, netto bevételeinek hasonló részét fordíthassa. Arra nézve, mily arányban lenne a horvát-szlavón határőrvidék polgárosított területe után Horvát-Szlavonországok részéről a közös országgyűlésbe küldendő képviselők száma szaporítandó : az albizottság következő számítást terjeszti elő : Horvátország jogi népessége .. . 593,202 Szlavonország „ „ 366,991 Összesen . 960,193 és küld összesen 29 képviselőt. Belovármegye jogi népessége 165,014 és pedig : Í

Belovármegye . . 162,213 Belovár város 2,147 Ivanic vár 654 Zengg város 3,259 Sziszek . 1,819 165,014 Ezen területre tehát Horvát-Szlavonország népessége arányában 4*933 képviselő esik. Kelt Budapesten, 1873. márezius 9-én. Széli Kálmán s. k., a négyes albizottság előadója.