Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-162
CLXII. SZÁM. 65 hogy a társországok belügyeinek ellátása a jövedelmek emelkedéséhez képest fokozottabb mérvben történhessék meg. Ma, midőn Horvát-Szlavonországok jövedemeinek emelkedése már szembetűnő és folytonos az átalány, mely egyfelől biztosítékot képez, a jövedelmek szakadatlan emelkedése és oly elvek szerint való kiszámítása mellett, minőket az albizottság követett, a fejlődés akadályául is szolgál, mert kizárja azt, hogy a társországok jövedelmeik növekedéséhez képest rendezzék be autonom háztartásukat. De ebből nem következik az, hogy a közös-kiadásokhoz való hozzájárulás aránya, mely az adóképesség alapján számíttatott ki, megváltoztassék és más alapra helyeztessék, és még kevésbbé következik az, hogy a pénzügyeknek állami közössége megsztintettessék. Az albizottság nézete szerint a jelenleg fennálló pénzügyi egyezménynek fent jelzett következéseit egész mértékben megszünteti az, ha azon időtartamra, melyre a jelenleg fennálló pénzügyi egyezmény köttetett, az 1868. XXX. törvényczikkben megállapított beligazgatási átalány mellőztetik, és ugyanazon idő tartamára hatályon kívül helyeztetik az 1868. XXX. törvényczikk azon intézkedése, hogy azon összeget, a melylyel a társországok közjövedelmeinek 45%-a a 2.200,000 frtot meghaladja, a bevételek 55%-ával együtt a közös czélokra fordítani kötelesek. Ez az, a mit az albizottság a tisztelt országos bizottság előtt javaslatba hoz. Ha Horvát-Szlavonországok az 1868 : XXX. törvényczikknek ily irányú módositása mellett azon időre, a meddig a magyar korona országai és ő Felsége többi országai közt fennálló pénzügyi egyezmény tart, felmentetnek attól, hogy közjövedelmeik 45%-át meghaladó részét a közös állampénztárba beszolgáltassák : a társországok ezen utón jövedelmeik fokozásához képest és annak arányában nagyobb Összegeket fordíthatnak belszükségleteik fedezésére és biztosítva lesznek az iránt, hogy belső fejlődésük előmozdításának munkájában nem korlátozza működésüket egy változatlan összeg, mely a HorvátSzlavon-Dalmátországok gyűlését, országos bei-kiadásaiknak megállapításában át nem léphető határok közé szorítja. Horvát-Szlavonországok adóképessége fejlődik évről évre, közjövedelmeik természetszerű emelkedése folytonos és félreismerhetlen. E jövedelmek azon beruházások folytán, melyek minden irányban és főleg a közlekedés terén történni fognak és azon intézkedések által, a melyek az államjavak jövedelmeit előre láthatólag nagy mérvben fokozni képesek, emelkedni fognak a jövőben még inkább. És igy a jövedelmek ezen emelkedése által előidézett bevételi többlet 45%-ának átengedése kétségkívül igen fontos és nagy előnyben részesíti a társországokat, mert jelentékeny összeget szolgáltat az eddigi 2.200,000 frton felül rendelkezésükre; igy 1873-ban az előirányzat szerint már 382,000 ftra rug ezen összeg. Ezen átalány mellőzésével Magyarország a társországok irányában nagy engedményt tesz, és jelentékeny anyagi áldozatot hoz, mert ez által Magyarország lemond Horvát-Szlavonországok javára azon összegről, melylyel a horvát-szlavón jövedelmek 45%-ka az eddigi beligazgatási átalányt meghaladja, és igy ezen javaslat tényleg leszállítja Horvát-Szlavonországok hozzájárulását a közös terhek viseléséhez : Ha Horvát-Szlavonországok közjövedelmei 45%-ának megállapításánál és a törvény idevágó rendeleteinek alkalmazásánál a jövedelmek kiszámítása azon — a társországokra kedvező elvek szerint történik meg, melyeken az albizottság fentebbi számítása nyugszik, évenként jelentékeny Összegre fog rúgni azon többlet, melylyel a társországok az eddigi beligazgatási átalányhoz képest rendelkezni fognak. Már 1870-ben 122,000 frttal több — 1871-ben 35,000 frttal több jutott volna a belszükséglet fedezésére. 1872-re a jövedelmek emelkedése és a kezelési és előállítási költségek aránylagos csökkenése folytán még kedvezőbb az eredmény; a pénzügyministertől nyert adatok kimutatása szerint HorvátSzlavonországok 1872. évi jövedelmeit illetőleg következőkép áll előttünk: FŐRENDI IROMÁNYOK III. 1872/5. 9
