Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-162
CLXII. SZÁM. az 1868: XXX. törvényczikk által Magyarország és HorvátSzlavonországok között megállapított hozzájárulási arány kiszámításán ál alapul vétettek. El lévén ismerve e szerint a horvát-szlavón küldöttség részér6'1 is a hozzájárulási arány helyessége és azonossága, nem forog fenn többé eltérés a két országos bizottság között azon kulcsra nézve, melyben Horvát-Szlavón országok a közös költségekhez járulni tartoznak. A horvát-szlavón küldöttség a hozzájárulási arány módosításán kivül az 1868 : XXX. törvényczikkben megállapított átalány-rendszer megszüntetését is óhajtja, mert azt a társországok érdekeire nézve hátrányosnak és a horvátszlavón nemzetre nézve lealázónak tartja. A magyar országos bizottság abban, hogy Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségeinek fedezésére a közös pénzügy érdemén elutasithatlan követelményei szerint határozott, de czéljának megfelelő' évi 2.200,000 frtnyi bizonyos időszak tartamára egyezményileg megállapittatott, nem lát semmit, a mi a nemzeti önérzetet sértené; mind e mellett azonban, ha a fennálló átalány-rendszert megszüntetni Horvát-Szlavonországok maguk kívánják : a magyar országos bizottság ahhoz részéről mereven nem ragaszkodik és azon óhajtástól vezéreltetve, hogy Horvát-Szlavonországoknak az általuk e tárgyban kivánt megnyugtatás megszereztessék: kész oly engedményt tenni, a mely pénzügyi szempontból nagy horderejű és a társországokra nézve jelentékeny anyagi előnynyel jár. Midőn az 1868 : XXX. törvényczikk Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségletét átalány-Összegben állapította meg : biztosítékot szerzett a társországoknak arra nézve, hogy nélkülözhetlen belkiadásaik fedezéséről minden esetre gondoskodva lesz, és hogy autonom kiadásaik fedezésére szükséges összeg mindenkor szabad rendelkezésükre fog bocsáttatni a meghatározott összeg erejéig. Hogy mily előnyöket tartalmazott a törvény ezen intézkedése a társországokra nézve, mutatja az 1869. év, melyben a társországokra azon kedvező alapon történt számítás szerint is, melyet a négyes albizottság erre nézve tett, a Horvát-Szlavonországok jövedelmeinek 45%-a beligazgatási átalányt 187,000 frt erejéig nem fedezte. A társországok jövedelmeiknek azóta bekövetkezett növekedése azonban most már lehetővé teszi, hogy az átalányrendszer megszüntetése mellett Horvát-Szlavonországok jövedelmeik növekedéséhez képest fokozatosan fejleszthessék háztartásukat, — és így anyagi fejlődésük eredményeinek részeseivé is válhassanak. Az országos bizottság tehát a teljes egyetértés létrejöttének reményében és azonnagy érdekek tekintetéből, melyek a fenforgó kérdéseknek kölcsön ös me gnyugtató kiegyenlítését oly annyira kívánatossá teszik, azon feltétel alatt, hogyakét országos bizottság a többi fenforgó kérdésre nézve is egyetértésre jön, hajlandó ez irányban az 1868: XXX. törvényczikk oly módosítását az országgyűlés előtt ajánlani: hogy az 1868: XXX. törvény ezikkb en megállapított beligazgatási átalány mellőztessék, és hatályon kivül helyeztessék az 1868: XXX. törvényczikk azon intézkedése, hogy azon összeget, a mely lyelatársországok közjövedelmeinek 45%-a a 2.200,000 frtot meghaladja, a bevételek 55%-ával együtt a közös czélokra fordítani kötelesek.
