Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.

Irományszámok - 1872-162

CLXIL SZÁM. 31 a kezelési és igazgatási költségek Horvát- és Szlavonországban az ország különös helyi viszonyai miatt majdnem kétszer annyira rúgnak, mint Magyarországban. Innen van azon aránytalanság is, hogy Horvát- és Szlavonországra 1868-ban, mint az Austria és Magyarország, továbbá Magyar- és Horvátország között létrejött egyezmény utáni első évben közös­ügyi járuléki hanyadképen 3.914,000 frt esett, holott Horvát- és Szlavonország ugyan-e czélra az 1860-tól egész 1865-ig terjedő hat évi időszak alatt a közös állampénztárba átlag véve évenkint csak 1.907,762 frtot szolgáltatott be. Horvát- és Szlavonországra tehát a fentebbi 6 41 / 100 arányú kulcs folytán kétszer annyi teher rovatott, mig ellenben Magyarország hasonló járuléka csak jelentéktelenül emeltetett föl. A szóban levő kulcs helytelenségét igazolja még azon körülmény is, hogy az osztrák és ma­gyar országos bizottságok 1867. évi augusztus 13. és 19., továbbá September 5. és 14-iki jegyzőköny­veinek tanúsága szerint a járuléki aránykulcs nem az állami adók nyers bevételei, hanem a tettleges befizetések alapján határoztatott meg, a mint t. i. az utóbbiak a kezelési és igazgatási költségek fedezése után az egyes királyságok és országok részéről a közös államterhek fedezésére a központi állampénztárba befolytak. Hasonló alapon kell tehát a járuléki kulcsnak egyrészről Magyarország és Erdély és másrész­ről Horvát- és Szlavonország között megállapittatnia, nehogy az egyik vagy másik rész hátrányt szenvedjen. Magyarországnak és Erdélynek tiszta jövedelme pedig saját kezelési és igazgatási költségeik fedezése után az 1860-ik évtől egész 1865-ig terjedő időszak alatt 326.194,569 forintot tett; mig ellen­ben Horvát- és Szlavonország tiszta jövedelme ugyanazon idő alatt 11.446^576 forintot tett. A járuléki arányt e szerint Magyarország és Horvát-Szlavonország között a következő száza­lék! tételek fejezik ki : Magyarországot s Erdélyt illetőleg 96.60. . Horvát-Szlavonországot illetőleg 3.40. Ezen arány a folyó 1872. évig állhatott meg, a meddig t. i. Fiume város és kerületének 280,000 forinton túl menő jövedelmei Horvátország jövedelmével egyesitve voltak. Miután azonban ezen jövedelmek a folyó évtől kezdve közvetlenül Magyarországra szálltak át, a szóban álló százaléki arány annak folytán, a meddig ezen tényleges állapot fennáll, Magyarországra nézve 97.13, Horvát­Szlavonországra nézve pedig 2.87-et mutat. A közösügyi költségekre nézve jelenleg egyedül ezen szá­zaléki arány igazolt. Máskép áll azonban a dolog az államadósság fedezendő kamatainak azon járuléki hányadára nézve, melyet a magyar korona országai az 1867. évi XV. törvényczikk értelmében elvállaltak. A magyar országos bizottság az illető tárgyalásokuál a magyar koronaországok érdekeit egész óvatossággal és határozottsággal megvédte ugyan, itt azonban különösen azon kérdés merül fel: mily arány szerint kelljen Magyarországnak és Horvátországnak ezen teherben részesülnie ? A tisztelt magyar országos bizottság Horvát- és Szlavonország előbbi s jelenlegi viszonyai­nak méltányos és lelkiismeretes figyelembevétele mellett be fogja ismerni, hogy ezen teher Magyar­ország és Horvát-Szlavonország között nem azon arányban osztandó fel, mint a közösügyi költségek hányada. Nyugodt lelkiismerettel állithatjuk, hogy a szóban levő államadósságoknak egy bizonyos része 18 év alatt Magyarországban beruháztatott, mig ellenben Horvát- és Szlavonország e tekintetben teljesen figyelmen kivül hagyatott. Azonfölül a horvát nemzet századokon át és a határőrvidéken a legújabb időkig a legnagyobb vér- és pénz-áldozatokat hozta; s miután az összes monarchia javáért aránytalan hadkötelezettséggel terheltetvén, anyagilag hátramaradt, méltányos lenne, Őt ezen tehertől teljesen megszabadítani ; a mint ép ezen okokból ez előtt is csak „mediam dicam CÍ-ra volt kötelezve.

Next

/
Thumbnails
Contents