Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.

Irományszámok - 1872-162

CLXTI. SZÁM. 13 5. §. Az 1868. XXX. t.-cz. 44. §-a végül következő megtoldással egészíttetik ki: „Ezen minőségben a bánnak ő Felségéhez intézett előterjesztéseit változatlanul és késedelem nélkül felterjeszti, és csak azon esetben, a midőn az 1868. XXX. t.-cz. által megállapitott állami közösség vagy érdekek közössége szempontjából kételyek merülnének fel, a mennyiben azok a bán meghallgatása után nem oszlattathatnának el, terjeszti ő Felsége elé egyidejűleg, de elkülönítve saját, illetőleg a magyar közös kormány azokra vonatkozó észrevételeit." 6. §. Az 1868. XXX. törvényczikk 49-dik §-a a következő hozzáadással egészittetik ki: „A kölcsönös leszámolás megtörténte után azoknak Horvát-Szlavonországokat illető része a közösen kezelt alapokból kiválasztatik és a nevezett országok autonom kormányának kiszolgáltatik," 7. §. Az 1868. XXX. t.-cz. 52. §-a helyett a következő §. vétetik fel. „A bán katonai hatáskörrel nem birhat." 8. §. Az 1868. XXX. t.-cz. 53. §-a hatályon kivül helyeztetvén, helyette a következők rendeltetnek : „A bán ezután is Horvát-Szlavón- és Dalmátországok bánja czímmel él és tagja marad a közös országgyűlés főrendi házának." 9. §. A horvát-szlavón határőrvidék két ezredének időközben Horvát-Szlavonországokkal történt közigazgatási egyesitése folytán az 1868. XXX. t.-cz. 66. §-a következőkép módosittatik: a második bekezdés 7. pontja után beigtattatik : „8. Belő vár megye." Az azon szakaszban felsorolt határőrezredek közül pedig : „7. a varasd-körösi és 8. a varasd-szent-györgyi" kihagyatnak. 10. §. Az 1868. XXX. törvény-czikkelylyel beczikkelyezett egyezménynek minden egyéb pontjai változatlanul fentartatnak. Az országos bizottság ezen egyezményi javaslatnak elfogadását melegen ajánlja a mélyen tiszt, országgyűlésnek, mint a folytatott tárgyalások oly eredményét, mely a két országos bizottság tagjai részéről egy ér telmüleg fogadtatott el. A lefolyt tárgyalások folyamát, azon szempontokat, melyek az országos bizottságot azoknak minden stádiumában vezették, azon elveket, melyeken jelen egyezmény alapul és azon érveket, melyek azokat támogatják, az idecsatolt I. és II. együttes ülés jegyzőkönyvei és a két országos bizottság között váltott izenetek és azoknak mellékletei részletesen felderítik. A magyar országos bizottság válaszaihoz mellékelt kimutatások pedig világot vetnek azon számításokra, melyekre az egyezményi javaslat pénzügyi része alapítva van. Azért az országos bizottság utalva amaz izenetekre és mellékletekre, nem tartja szükségesnek e jelentésben azoknak ismételt elemzésébe bocsátkozni, csak is egy megjegyzéssel kiséri azokat a horvát-szlavón küldöttség óhajtása folytán. A horvát-szlavón küldöttség, javaslatának egyik pontjában azon kivánatot fejezte ki, hogy az állam-polgárság ügye a közös ügyek között meghagyatván, a honositás ügyének szabályozása a közös ügyek közül vétessék ki. Erre a magyar országos bizottság válaszában azon nyilatkozatot tette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a honositás Ugye a közös ügyek közül nem vétethetik ki, mert Horvát-Szlavonországokban is csak azon feltételek alatt válhatik valaki honpolgárrá, mint Magyarországban és viszont. Ennélfogva a honositás feltétlenül a magyar állam közös ügye, és annak szabályozása is csak a közös országgyűlést illetheti meg, — a községi illetőség szabályozásának kérdése azonban, melyet a horvátszlavón bizottság javaslatának indokolása a honositás alatt érteni látszik, különbözik a honositás ügyétől.