Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-171
120 CLXXI. SZÁM. 1. melléklet a 17 JL számú irományhoz. O Felsége a király nevében! A pesti kir. itélö tábla nyilvános erőszakoskodás bűntettéről vádlott gróf Beleznay Árpád és neje gróf Beleznay Árpádné szül. Rácz Zsuzsanna elleni bűnügyet, melyben a pestvidéki királyi törvényszék 1873. évi márezius 12-én 854. sz. a. hozott Ítélete által vádlottakat a nyilvános erőszakoskodás bűntettének vádja alól tényálladék hiányából fölmentette, azonban a hivatalos eljárás megakadályozásával elkövetett kihágásban és pedig elsőrendű vádlott által községi elöljárónak tettleges báutalmazása, és másodrendű vádlottal együtt szóvali fenyegetés által előidézve bűnösöknek kimondotta, és az Ítélet jogerőre emelkedésével egyenkint 40 frt pénzbirságnak a haraszti községi szegényalap javára leendő lefizetésére, nem fizeíhetés esetére 8—8 napi fogságra, s ezenfelül 3 frt eljárási költségnek egyetemleges, és a fogságbüntetés foganatositása esetére a rabtartási költségeknek személyenkinti megtérítésére Ítélte; ezen Ítélet ellen ugy vádlottak, mint a kir. ügyészség részéről bejelentett, és gróf Beleznay Árpád által 1873. évi márezius 29-én 1084. sz. a., gróf Beleznay Árpádné által pedig 1873. évi márezius 31-én 1109. sz. a. Írásban is indokolt felebbezés folytán az 1873. évi május hónap 29-ik napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: Az eljáró kir. törvényszék Ítélete vádlottakat a nyilvános erőszakoskodás bűntettének vádja alól felmentő részére nézve indokolásánál fogva helyben hagyatik ; ellenben a hivatalos eljárás megakadályozása által elkövetett kihágásban vádlottakat bűnöseknek kimondó és elmarasztaló részére nézve megváltoztatik, és vádlottak ezen vád és következményeinek terhe alól is felmentetnek. Indokok: Mert a községi elöljárók által az elsőrendű vádlott részére kézbesítendő bírói végzésnek hon nem találtatása miatt lakása ajtajára czélzott kifüggesztés megakadályozása általi kihágás, elsőrendű vádlott részéről annál fogva el nem követtethetett, mivel ő a kifüggesztés czélba vételénél hon nem volt ; hazaérkeztekor pedig, a mint ez a vizsgálat által igazolva lett, a kézbesítendő végzést által vette, a kifüggesztés szüksége tehát továbbra már e miatt magától megszűnt. A vádbeli kihágás elkövetése másodrendű vádlottat terhelhetné ugyan annyiban, a mennyiben maga beismeri, hogy Ő a végzés kifüggesztése ellen tiltakozott, sőt azt fenyegetés és ellenszegülés által is gátolni igyekezett. Miután azonban vádlottnőnek e részbeni azon védekezése, hogy ő a végzésnek csupán világtalan leánya szobaajtajára kívánt
