Főrendiházi irományok, 1872. II. kötet • 80-156. sz.
Irományszámok - 1872-82
54 LXXXII. SZÁM. Az állitási kötelezettség alól kivétetnek ugy egyesek, mint községek birtokában levő azon mének, a melyek mint tenyésztésre alkalmasok, nyilván tartatnak, s a melyekről ez az illető lótenyésztési bizottságtól kiállított igazolványnyal bizonyittatik ; valamint mindazon kanczák is, melyeknek szopós csikajuk van, vagy a melyek a legközelebb lefolyt fedeztetési idény alatt akár állami, akár lótenyésztési bizottságok által engedélyezett magán vagy községi mén által fedeztettek, mit tulajdonosaik hitelés fedeztetési jegyekkel vagy egyéb bizonyítékokkal igazolni tartoznak. Ezen kedvezmény alól azonban kivétetnek oly fedezett kanczák, melyek az utóbbi két évben meddőn maradtak. Az osztályozott lovak közül legelőbb azok avattatnak föl, melyeket tulajdonosaik a pótlovakra megállapított árért önként átengedni készek. A többi lovak a bizottsághoz rendelt szakértő becslŐk által, — tekintet nélkül a megállapított pót-ló, vagy a nagyobb szükséglet folytán pillanatnyilag netán emelkedett árakra, a rendes forgalmi árak és a felavatandó lovak belértéke és szolgálati képessége szerint becsültetnek meg. Ha a becslők valamely ló árára egyet nem értenek, szavazattöbbséggel határoznak ; ha mindhárman külön véleményen vannak, a három becslés középára vétetik becsárul. A becslés alá került lovak közül első sorban mindig a legolcsóbb becsáruak avattatnak fel. Ha az egész alkalmas lóállomány igénybe nem vétetik, minden felavatott, de még meg nem bélyegezett ló tulajdonosának jogában áll e helyett a hely szinén más hasonló osztályzatú alkalmas lovat kiállítani; a mennyiben pedig a tulajdonos két lónál többet birna, az első ízben a birtokában levő Összes lovaknak felénél több igénybe nem vétethetik. Az állitási bizottság tagjai akiszemelésnél és felavatásnál követendő eljárás iránt utasíttatni fognak. Az állitási bizottság határozata és a megállapított becsár ellen felebbezésnek vagy bárminő más jogorvoslatnak helye nincs. 9. §. Azon lótulajdonos, ki a lóállitásra vonatkozó felszólításnak eleget nem tesz : lova előállítására kényszeritendő, s ha a mulasztást igazolni nem tudná, az illetékes közigazgatási tisztviselő által a kényszerállitásból eredő költségek megtérítésében, azonfelül pedig az állításra kötelezett minden egyes lova után tiz forinttól száz forintig terjedhető pénzbírságban elmarasztalható a törvényhatósági szegény-alap javára. 10. §• A felavatott lovak ára az állitási bizottság által a felavatás után azonnal a tulajdonos vagy meghatalmazottja kezére készpénzben fizettetik ki. A szállítási és ellátási költségeket a felavatásig vagy elbocsátásig, a hivatalos értesítésben kitűzött határidőtől számított negyvennyolcz órát meg nem haladható időn át a lótulajdonos viseli. Az állítással járó költségek a közös hadügyi tárczát terhelik. ii. £ Egy és ugyanazon állitási kerület vagy egyes községei, a kényszerállitás elkerülése végett, a reájuk eső lómennyiséget a kerület lovai közül együttesen önkéntesen is kiállíthatják. Ezen esetben minden felavatott lóért a 10 százalékkal fölemelt pótlóár fizettetik, E czélra a lovak olyképen tartandók készen, hogy azok az állitási rendelet vétele után negyvennyolcz óra leteltével előállíttathassanak. Ha a határidő meg nem tartatnék, vagy hadi szolgálatra alkalmas ló kellő számmal nem szállíttatnék, a kényszerállitás lép érvénybe, sőt a bizottságnak jogában áll a hiányzó lovakat bármi áron és bárhol is beszerezni ; az ebből netalán következett költség- és ártöbblet a mulasztást elkövet tett kerület vagy község költségére lévén számitandó.
