Főrendiházi irományok, 1872. II. kötet • 80-156. sz.

Irományszámok - 1872-87

106 LXXXVII. SZÁM. Az idő tekintetében, mely alatt a váltsági kereset meginditandó : fentartatott az elö'bbi javaslatokban elfogadott két év, mely a törvény hatálybaléptének napjától leend számítandó. Mindazonáltal kifejeztetett a 10-ik §-ban : hogy a határozott időre kötött szerződés esetében jogositva van a telepitvenyes, a törvény hatálybaléptétől számítandó ezen két év alatt még az esetben is meginditani a váltság iránti keresetet: ha a szerződés ezen idő alatt nem járna le. Ezen intézkedés oka abban találtatik : hogy a telepitvényesek ne kénytelenittessenek szerzö*­désök lejártát bevárni, arra nézve, hogy a beltelket tulajdoni joggal megszerezhessék. Ily viszonynál ugyanis, mint a telepitvények, különösen a törvény meghozatala után politikai, úgymint közgazdászat * okok kívánatossá teszik, hogy a kérdések minél előbb lebonyolittassanak, s a bizonytalanság helyébe végleg consolidait, határozott és biztosított állapot lépjen. Minthogy azonban ez utóbbi esetben a váltság csupán a belsőségre vonatkozhatik : nem tar­tatott jogosnak, hogy ez által a fennálló szerződés azon része is, mely a törvénv által épen nem érin­tetik, megszüntessék ; ki kelle tehát mondani : hogy a belteleknek a szerződés tartama alatti megvétele által : a szerződés egyéb pontjai, sem a kikötött idő tekintetében, sem egyébként nem szeavediiek változást, csupán a tehernek azon része vonatik le a telepitvenyes évi teljesítéséből, mely az általa megvett beltelekré esnék, s mely után az 5% kamatot, s a törlesztési járadékot tar­tozik fizetni. Fentartatott a felsőházi javaslat 5-ik §-ának azon méltányos intézkedése is, hogy az eset­ben, ha a telepitvenyes a törvény jótékonyságával élni nem akarna : joga legyen építkezéseinek e3 a beltelken tett beruházásainak megtérítését követelni a földtulajdonostól. Ezen intézkedés csak azzal bővít­tetett a jelen javaslat 5-ik §-ában, hogy megengedtetett: miszerint a telepitvényesek ezen jogaikat „a szerződés lejárta után" vehessék igénybe. Ezen feltételnek elhagyása esetében ugyanis, tekintettel a főrendi ház által megállapított javaslat 9-ik §-ára: lehető lett volna, hogy a telepitvényesek a törvényben kitűzött két év alatt a váltság iránti keresetet folytatnák, mig ugyanazon idő alatt a földesúr által ellenünk megindított kibecsülési kereset indittatik meg s folyamatban van. De lehető lett volna az is: hogy az érintett két év alatt megindittatik a kihelyezési kereset — ámbár a szerződés mág 10 évig áll fenn. Az emiitett hozzáadás e nehézséget elhárítja, s összefüggésben a 10 §-szal a szerződési viszonyt, melyre nézve — minthogy a telepitvényesek a váltságjogot nem veszik igénybe — semmiféle változás nem következik be, továbbra is érintetlenül hagyja, s a kibecsülést csupán a szerződés lejárta után engedi meg. Mig tehát a telepitvényesek jogositva vannak a váltság iránti keresetet a szerződés tartama alatt is meginditani, addig a beruházások és építkezések értékének megtérítése iránt csupán a szerződés lejárta után indítható meg a kereset. Szükségesnek látszott mindazonáltal az esetre, — ha a telepitvényesek a szerződés^ lejárta után 3 hó alatt nem indítanának keresetet a beruházások megtérítése iránt s annak daczára másnak tulajdonát mégis tettleg és minden jogczím nélkül elfoglalva tartanák, a földtulajdonos jogának érvényesithetéséről gondoskodni s lehetővé tenni: hogy tulajdonjoga és annak folyománya általa teljes hatálylyal érvényesíthessék. E feladatnak tétetett elég a 10-ik §. azon intézkedése által, mely ily esetben a kibecsül­hetési, illetőleg kihelyezhetési keresetnek megindítására a földtulajdonost jogosítja fel. Ezen intézkedés szükségesnek látszott, ámbár szoros jogi szempontból mellőzhetőnek is tartathatnék; mert a jelen törvényjavaslat kivételes eseteket tartván szem előtt, ezen szorosan meg­határozott esetekre hoz javaslatba, az átalános jogi szabályoktól eltérő kivételes intézkedéseket: minden egyébre nézve — a mi e javaslatban nincs érintve, kétségtelenül az átalános jogi szabályok maradnak irányadók; és igy azon szabály is: mely az idegen tulajdonnak jognélküli elfoglalója vagy befoglalója ellen, a tulajdonosnak joga érvényesítését lehetővé teszi és annak útjait megjelöli.

Next

/
Thumbnails
Contents