Főrendiházi irományok, 1872. I. kötet • 1-79. sz.

Irományszámok - 1872-25

XXV. postaküldemények szállítására való akadálytalan használata lehetőleg biztositva legyen. • '*-*' . ' Arra nézve, mely postaintézetek és vasúti mozgó postahivatalok között tartassanak fenn a küldemények rendes kicserélése tekintetéből közvetlen levél- és kocsipostai csomagváltások, a szerződő felek postaigazgatásai a változó szükséghez képest esetenként fognak megegyezni. 3. czikk. Postaszállítás a határszéleken. A postának a két fél területei közti határokon való szállitása iránti megállapodásoknál, ha csak már meglevő különös berendezések- és a helyi viszonyoknál fogva eltérő intézkedés nem mutatkozik czél szerűnek, átalán véve azon elv fog szem el ott tartatni, hogy mindegyik igazgatás a posta-küldeményeknek saját területéről a szomszéd határszéli postaállomásig való szállításáról gondoskodik. A személyszállitási és podgyászdij azon arányban jut egyik vagy másik postaintézetnek, melybenez a szállítási költséget viseli. A maga vonalán mindegyik igazgatás saját tarifája szerint szabja meg a személyszállítási dijt és maga állapítja meg a szabadsúlyt, A vasúti postaszállitásra nézve átalában azon élv irányadó, hogy mindegyik postaigazgatás a postaküldeményeknek saját területe határáig való szállításáról gondoskodik, hacsak különös államszerződések vagy erre vonatkozó különös egyezmények netalán mást nem határoznak. 4. czikk. Távolsági mérték. A távolságok a két postaterület közti forgalomban földrajzi mértföldek szerint méretnek, minő 15 esik az egyenlítő egy fokára. A tarifa alapjául szolgáló távolságok meghatározása tekintetéből Németország és az OsztrákMagyar Monarchia egész postaterülete két mértföld oldalhosszúságú négyüzög-dijterületekre osztatik. Egyik ily négyszög középpontjától a másikéhoz SZÁM. 79 und ähnlicher Transportmittel überall für die Beförderung der Postsendungen thunlichst gesichert werde. Zwischen welchen Postanstalten und EisenbahnPostbureaus directe Brief- oder Fahrbartenschlüsse behufs des geregelten Austausches der Sendungen zu unterhalten sind, bleibt der nach Massgabe des veränderlichen Bedürfnisses zu treffenden jedesmaligen Verständigung der Postverwaltungen vorbehalten. Art. 3. Überführung der Posttransporte auf den Grenzen. Bei den Verabredungen, welche hinsichtlich der Beförderung der Posttransporte auf den beiderseitigen Grenzstrecken zu treffen sind, soll, soweit nicht nach Massgabe bestehender besonderer Einrichtungen und localer Verhältnisse andere Festsetzungen angemessen erscheinen, im Allgemeinen von dem Grundsatz ausgegangen werden, dass eine jede Verwaltung für die Beförderung der Postsendungen aus ihrem Gebiet bis zur gegenüberliegenden Grenz-Poststation des anderen Gebiets zu sorgen hat. Jeder Postanstalt fallen die Gebühren von den Reisenden und das Ueberfrachtporto insoweit zu, als sie die Kosten der Beförderung trägt. Sie berechnet das Personengeld nach ihrem eigenen Tarif und bestimmt das Freigewicht für ihre Bezugsstrecke. Hinsichtlich der Ueberführung der EisenbahnPosttransporte auf den Grenzen gilt im Allgemeinen als Grundsatz, dass eine jede Postverwaltung für die Beförderung der Postsendungen bis zur Grenze ihres Gebiets zu sorgen hat, vorbehaltlich der etwaigen abweichenden Bestimmungen der besonderen Staatsverträge, beziehungsweise der Special-Vereinbarungen. Art. 4. Entfernungs-Mass. Die Entfernungen im Verkehr zwischen den beiderseitigen Postgebieten werden nach geographischen Meilen, zu 15 auf einen Aequatorsgrad, bestimmt. Behufs Ermittelung der dem Tarif zu Grunde zu legenden Entfernungen wird das gesammte Postgebiet Deutschlands und des Oesterreichisch-Ungarischen Reichs in quadratische Taxfelder von 2 geographischen Meilen Seitenlänge eingetheilt. Der di-