Főrendiházi irományok, 1872. I. kötet • 1-79. sz.

Irományszámok - 1872-21

t XXI. SZÁM.. 57 ngy oldhatja meg, ha véleménye függetlenségét, politikai jelentőségét, és alkotmányos^ illetékességét megőrizni képes leend. Készségesen ajánljuk fel tehát ujabban is önzéstelen közreműködésünket a főrendi ház szervezetének a változott viszonyokhoz alkalmazandó módositása érdekében. Ebben, valamint egy oly választási törvény hozatalában, mely megfeleljen a jelen kor igényeinek, az ország és nép sajátságainak és javitsa az eddigi tapasztalás általkideritett hiányokat,— leljük alkotmányos intézményeink üdvös fejlődése egyik lényeges mozzanatát. Súlyt fektetünk mi is a védkötelezettség és védrendszerre vonatkozó törvények teljes végrehajtására. Minél tetemesebbek az ezzel járó áldozatok, annál nagyobb mértékben óhajtjuk, hogy a szervezkedés Összhangzatos és tökéletes volta emelje a véderőt az államot biztosító polczra. Hatósági és községi belkormányzatunk az átalakulás nehézségei között eddigelé még nem felelhetett meg teljesen feladatának. Óhajtjuk részünkről is, hogy a hatóságok szervezése az ország fővárosának és a király földnek rendezése által befejeztessék. Nagy nyomatékot tulajdonitunk annak, miszerint a hatóságok közigazgatási szükségleteik megfelelő fedezésére az 1870-ik XLII-ik t. czikk értelmében képesittessenek : hogy ekként a beiigazgatás fontos érdeke gyakorlatilag is kielégítő megoldást nyerjen ; a mi annál kívánatosabb, minél bensőbb azon kapcsolat, mely önkormányzatunk és a népélet szokásai közt létezik. A bíróságok ujabb szervezete a törvénykezést a közigazgatástól elválasztotta és a birói függetlenséget minden irányban biztosította. Ennek kiegészítéseként kívánatos, hogy a kilátásba helyezett alaki és anyagi törvények által a bíráskodás szabatos eljárása is lehetővé tétessék. Felségednek a kolozsvári egyetem és a Ludovika-Akadémia létesítése iránti legkegyelmesebb intézkedései a közóhajjal találkoznak. Legnemesebb feladatunknak ismerjük mi is a nemzet erkölcsi és értelmi fejlesztésére irányzott minden intézkedések gyámolitását. Reméljük, hogy a felsőbb tanintézetek által gyarapodó közműveltség jótékony hatását a népnevelés még sok részben gyámolitandó iigyQ érdekében sem fogja eltéveszteni ; habár ennek közvetlen előmozdítását leginkább a népnevelés ügyének szánt erők hivatásszerű közreműködésétől, és a tanerők kiképzésére irányzott czélszerű intézkedésektől várhatjuk. Fejlődő viszonyaink között a pénz- és hitelügy helyes rendezésére kiváló súlyt kell fektetnünk. Termelési és hitelviszonyaink között rendszeres arányt és megállapodást ugyan csak a gyakorlat által fogunk elérhetni ; az értékforgalom helyes iránya azonban csak a pénzértékek rendszeresítése által biztositható. Annál fontosabb tehát, hogy mind az érték, mind pedig a hitel-intézmények viszonyainkhoz mért reális alapokra fektettessenek, és hogy mindezekre törvényhozási befolyásunk és kormányzatunk felelősséggel járó őrködése biztosittassék és érvényesíttessék. Hosszas hátramaradásunk után, minden irányban rohamosan fejlődött vállalkozásunk érdekében óhajtanánk, hogy e vállalkozási viszonyoknak törvényes szabályozása által, mind a felek, mind a közigazgatási hatóságok eljárása biztos alapokat nyerhessen. Az államgazdálkodás egyetemes közgazdászatunkra, vállalatainkra és hitelünkre sok részben irányt adó lévén, annak szerencsés berendezése mindenkép kiváló jelentőségű. Azon törekvést tehát, mely az államháztartásban helyes arányt és mértéket kíván, örömmel üdvözöljük. Még közelebb érdekeltetik az ország az adóügy kezelése és a közadók helyes elvek szerint eszközlendő arányszerü felosztása által. Azon számos rendkívüli beruházások, melyek nagyrészt a közhitel igénybe vételével eszközöltettek, annyira megváltoztaták az értékeknek egymásközti arányát, annyira nevelték azokat sok részben, annyi uj értéket teremtettek : hogy ezekkel szemben ma már a közadó ujabb és arányszerü felosztása annál sürgetőbbé vált, minél nyomasztóbb az jelen alakjában, nemcsak egyesekre, hanem némely üzletekre és vidékekre nézve is. Anyagi fejlődésünk egyik leghathatósabb tényezőjének ismerjük, közlekedési eszközeink mennyiségének és hálózatának törvény hoz ásilag megállapítását, valamint oly törvényhozási intézkedések foganatosítását, melyek ujabbi közlekedési eszközök létrehozatalát az egyéni és törvényhatósági kezdeményezés utján lehetségessé teszik. Sajnosán tapasztaljuk e részben jelentékeny közmunka - erőnk FŐRENDI IROMÁNYOK. 1872/5. 8