Főrendiházi irományok, 1872. I. kötet • 1-79. sz.
Irományszámok - 1872-53
264 LHI. SZÁM. 6.§. A kisajátítási jog az 1868. évi LV, tv, ez. értelmében az engedélyezett pálya kiépítésére, az engedélyeseknek megadatik. 7. §. Az engedélyesek kötelesek a postát és a postakezelöket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott, 1851. évi november 16-án kelt vasúti iizlétrend 68. §. értelmében a közönséges személyvonatokkal ingyen szállitani, s e tekintetből a végállomásokról naponkint induló vonatok közül egynél minden irányban, ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát a közmunka- s közlekedésügyi minister, a kereskedelemügyi ministerial egyetértőleg határozza meg. A mikor a postaszolgálat egy nyolczkerekü vagy két négykerek*ü kocsinál többet vesz igénybe, minden megkivántató további kocsiért engedélyeseknek mértföldenként jutányos kárpótlás jár, melynek mennyisége egyezség szerint állapittatik meg. Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó-posta rendeztessék, ez esetben a közönséges nyolczkerekü vagy négykerekű kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekű mozgóposta-kocsikat engedélyesek ingyen kötelesek állítani és fentartani. Az e vasútvonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon a postakezelés számára alkalmas postairoda-helyiség magában a pályaéptiletben szintén ingyen engedtetik át. A vasutvonalak üzletbevétele utáu netalán felmerülő további szükségletek kielégítése azonban külön egyezménynek tartatik fenn. Köteleztetnek továbbá engedélyesek, a postahivatalnokok és szolgák kísérete nélkül elindított postaküldeményeket — az értékküldemények kivételével — az illető állomásra díjmentesen szállitani és kiadni. Oly levelek, melyeket a vasut-ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alattas közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt váltanak, az illető pályavonalokon a pályaintézet hivatalnokai által bérmentesen szállíthatók. 8. §. Az áliamkormány kívánatára kötelesek engedélyesek e vasutvonalak hosszában, saját birtokukon és területükön az állami távirda-vezetékek felállitását ingyen megengedni. Az oszlophelyek, valamint a vezetőhuzalok más megerősítési pontjai, egyetértőleg engedélyesek megbizóttjaival akkép jelöltetnek meg, hogy azok sem a vasúti üzletet, sem az üzleti személyzet biztonságát ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállított távirdavezetékeket saját személyzetük által minden díj nélkül őriztetni, a kisebbszerű megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállíttatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a kormány adja rendelkezésükre. Az állam viszont köteles engedélyeseknek minden külön díjfizetés nélkül megengedni, hogy a vasut-üzleti távírda huzalait a pálya hosszában létező, vagy azon felállítandó állami távirdavezeték oszlopaira megerősíthessék, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának és az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben elfogadott rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s a vasutüzleti távirdavezetekéknek az állami távirdaoszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete és ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga az állam hajtatja végre, de mindkét esetben, ugy a vezetékszerek beszerzésének, mint a megerősítésnek és felügyeletnek költségeit az engedélyesek viselik.
