Főrendiházi irományok, 1872. I. kötet • 1-79. sz.
Irományszámok - 1872-28
XXVIII. SZÁM. 129 Melléklet a 28. számú irományhoz. Előterjesztése a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek, a Portugáliával 1872. január 13-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Midőn a Portugáliával kötött kereskedelmi és hajózási szerződést alkotmányos tárgyalás végett benyújtom : a szerződés keletkezése, tartalma és jelentősége iránt ,a következőket vagyok bátor fölemliteni. Portugália a legújabb időkig kereskedelmi politikájában igen szűkkeblű volt s mind a vámozásnál, mind a hajózásnál a nemzetiség különböző volta szerint egyenetlen dijakat és illetékeket szedett. Ezen eljárás az osztrák és a magyar hajózásra annyira elidegenítő hatással volt, hogy az osztrák-magyar monarchia és Portugália közt a kereskedelmi forgalom a lehető legcsekélyebb fokra szállott holott főkép bizonyos iparczikkekre nézve, valamint gabna és liszt tekintetében Portugália nem megvetendő piaczunk lehetne. Ezen kedvezőtlen körülmény elhárítására nézve alkalmas időpontnak látszott azon fordulat, mely a portugáliai kereskedelmi politikában a Francziaországgal 1866. évi július hó 11-én kötött szerződés létrejötte által mutatkozott. Ezen szerződés által a portugáliai vámtarifában sok tétel lényegében leszállittatott, s egyszersmind a vámdijaknak folytonos változása ellen kellő intézkedés történt. A portugáliai kormány fölszólittatott tehát már 1868-ban, hogy a Francziaországgal kötött szerződés előnyeit s a legnagyobb kedvezesben részesülő nemzet iránt követett eljárást az osztrákmagyar monarchiára is terjeszsze ki, részünkről szintén a legnagyobb kedvezesben részesülő nemzet iránt követett eljárást ajánlván fel Portugália számára. A portugáliai kormány ezen elvet készségesen elfogadta és az ezen elv keresztülvitelére szükséges szerződés megkötése iránt a tárgyalások azonnal meg is kezdődtek. A tárgyalások mindazáltal hosszabb időt vettek igénybe, különösen azért, mert a portugáliai kormány semmikép sem akart lemondani azon hosszabb idő óta gyakorolt jogáról, hogy a gabna és lisztbevitelt bármikor megtiltsa és ellenkezőleg a magyar kormány kereskedésünk számára ezen tilalmak teljes megszűntét kivánta a szerződés által létesíteni. Csak midőn a portugáliai kormány inkább a szerződés megkötésérő! volt kész lemondani, semhogy az emiitett jogtól fosztassa meg magát, engedtünk, de legalább azon óvszabálynak a szerződésbe való fölvételét vittük keresztül, mely szerint a tilalom kihirdetése előtt a kikötőkből elindult magyar vagy osztrák hajók rakmányukkal Portugáliába mehetnek s ugyanott a gabnát vagy lisztet eladhatják. A szerződés egyébiránt a legnagyobb kedvezményekben részesülő nemzetekkel egyenjogositja az osztrák-magyar birodalom alattvalóit s igy mindenesetre kereskedésünk és hajózásunknak ez irányban való kifejlesztésére lényeges előnyül szolgálhat : a miért is annak elfogadását bátor vagyok ajánlani, megjegyezvén, hogy ezen törvényjavaslat a múlt 1869—72-ki országgyűlésen az osztályok által már elfogadtatott, de további tárgyalása elmaradt. Kelt Pesten, 1872. September havában. Szlávy József s. k. FŐKENDI IROMÁNYOK. 1872/5. 17
