Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.
Irományszámok - 1869-357
24 •CCCLVL.SZAM. 357. szám. (CXXIX. ÜLÉS 669. a) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház egyesült állandó hármas bizottságának , 9 á vadászati törvényjavaslat 64 tárgyában. A bizottság az elb'tte fekvő vadászati törvényjavaslat alapelvét abban látta, hogy a vadászati jog egyfelől a földtulajdon tartozékát képezi, másfelől azonban annak gyakorlása nemzetgazdászati s közrendészeti okoknál fogva különböző rendbeli megszoritásnak vethető alá; — ezen kiindulási pontot helyesnek találván, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatni javallja. Áttérve a részletekre, a.2-ik§. 2-ik pontjában foglalt meghatározást olyannak találta, mely vitás kérdésekre alkalmul szolgálhat ; nem vélte azonban, hogy részletesebb easuistica által lehessen a dolog természetében fekvő ezen hiányon segíteni, hanem inkább gyors eljárási szabályzat megállapítása által óhajtja elejét venni az IIlető pont félremagyarázásának és kijátszásának. Ezért a következő uj bekezdéssel indítványozza a 2-ik §-t megoldatni : ,,Ha az iránt, hogy valamely terület ezen szakasz 2-dik pontjában körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a felett első sorban a járás közigazgatási szolgabirája és felebbvitel utján az IIlető megye alispánja határoz: fenmaradván a magát sértettnek érző fél számára a törvény rendes útja." A 4-ik §. első bekezdése 3-dik sorában előforduló „községi közös legelő" kitételbe — a bizottság véleménye szerint — csak tévedés folytán vétethetett fel a ,,községi" szó: melyet e szerint kihagyatni javasol. Az ugyan e szakasz második bekezdésében foglalt szabály, amint egyrészről magától értetődik, ugy másrészről annak külön felemlítése oly balmagyarázatra szolgálhat alkalmul, mintha a 2-ik, 3-ik és 6-ik §-ok határozatai a birtokrendezésig lefolyandó időre, IIletőleg a 4-ik §. első bekezdésében megállapított vadászati provisoriumra alkalmazást nem találnának, holott vIIágos, hogy azok hatályának emerre is ki kell terjedni: miért a bizottság ezen 2-ik bekezdést kihagyatni javasolja. A 7-ik §-ban elrendelt kártérítési kötelezettség mértékének igazságos megállapítását lehetővé teendő, a bizottság e szakasz második bekezdését következő mondattal ajánlja megtoldatni, melynek alapeszméje a jégkár ellen biztositó társulatok gyakorlatával öszhangzásban van : „A megtérítendő kár felvétele a kapásnövényeknél a szőlőkben és kaszálókban rögtön,— kalászos nemüeknél pedig az azok letakarítását közvetlen megelőző időkben történik : zsinórmértékül szolgálván a károsított terület körül fekvő termés állása." A 8-ik szakaszban emiitett lelőhetési jog, a vadászatra jogosultat saját vadászterületén minden különös fentartás nélkül is megIIleti; minthogy azonban annak tényleges gyakorolhatása puszta vélet-
