Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.

Irományszámok - 1869-381

CCCLXXXI. SZÁM, 209 381. szám. (CXL. ÜLÉS 705. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház jogügyi bizottságának „a telepitvényesekről" szóló törvény javaslat tárgyában. E törvényjavaslat feletti tanácskozásában a jogügyi bizottságnak kettős kiindulási pontja volt. Első a főrendi ház részéről a múlt ülésszak alatt történt azon kijelentés, hogy a telepitvényi ügy törvényhozási rendezését kívánatosnak tartja ; második azon meggyőződés, hogy a telepitő és telepitvényes közti viszony, mint a mely szabad egyezkedésből eredt, legalább alapjában mindenkor tisztán magánjogi természettel bir. — E meggyőződést a tanácskozás alatt nyert felvIIágosítások és betekintett adatok csak megerősitették és megdönthetienné tevék. A telepitvényi viszonyok ezen magánjogi természete csak ott szenved némi elhomályositást, hol azok örök vagy határozatlan időre kötött szerződésen alapulnak ; továbbá ott, hol az alapot képezett szerződés már régebben lejárván, — azok egyedül bizonytalan gyakorlat álta! tartatnak fenn. Kö/,ös jelleg itt a viszony rendezetlensége, a magánjogi fejlődésnek vaury megmerevült befejezetlensége, vagy oly megszakadása folytán, mely az annak utján elérendő végleges rendezés n-ményét kizárja. Midőn minden jogviszonvt határozottság- s rendezettségre törekedni látunk, lehe'e len a dolgok IIy állásában az állami közbenjárás igazoltságát tagadnunk. Azért is IIy esetekben a Isizöi sa,^ • -rwíuyhozást az egész jogviszony rendezésére benső okoknál fogva hivatottnak véli. A hol ellenben határozott időív szóló zerzö'dések vagy még folynak, vagy uj bb időben jártak le, hol tehát magánjogIIag rendezett vagy rendezhető állapotok léteznek : ott magánjogi viszony áll előttünk egész tisztaságában, mely elvIIeg véve — esetleg a rendes bíróságén kivül — minden más állami beavatkozást kizár. A magánjog hatálya azonban az égető államszükség által korlátoltathatik, minek bizonyságául szolgál az állam kisajátítási joga. A telepitvényi ügyek ezen második categoriájánál is találkozunk IIy magasabb állami tekintettel. A telepítési szerződések lejárta után ugyanis, a telepitvény es hajléktalanná válik, ha a telepitő uj szerződést kötni nem akar. Mig ezen eshetőség csak egyeseket ér, egyéni bajnak tekintendő, mely az önfelel ősség körébe tartozik ; de ha — a telepítési viszony terjedtével — egész községeket fenyeget, közveszélylyé válik, melynek elhárításáról a törvényhozás gondoskodni tartozik; annál is inkább, mert községeknek — mint a közigazgatási Organismus tagjainak — sorsát egyesek intézkedésére bízni nem lehet. FŐRENDI IROMÁNYOK. 1872. VI. 27