Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.
Irományszámok - 1869-378
CCCLXXVIII. SZÁM. 185 A másod- és harmadbiróságok oly esetekben, melyekben az eléjök került urbéri ügy ujabb tárgyalás vagy nyomozás nélkül a jelen törvény határozatai szerint elintézhető nem volna : kötelesek a pert kiegészítés és ujabb Ítélethozatal végett visszaküldeni. 87. §. Mindazon tárgyakra nézve, a melyekről a jelen törvény rendelkezik, a birtok-állapot ideiglenes fentartása addig, a mig a rendes biróság érdemlegesen határozna, ezentúl az 1868. LIV. t. ez. 93. szakaszának i) pontjában kijelölt biróság előtt és eljárás utján eszközlendő. Az uri szolgáltatások hátralékainak behajtása szintén sommás eljárás útjára tartozik. 88. §. A törvényszékek hivatalból tartoznak felügyelni arra: hogy érvény szereztessék az 1868. XXXVIII. t. ez. 39. szakaszában foglalt azon intézkedésnek, mely szerint az iskolai vagyon gyarapítása végett mindenütt, ahol a tagosítás és a legelő elkülönítése még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára, a felosztandó közös területnek mindenki IIletményébe aránylag beszámítandó, legalább egy század része elkülönítendő. 89. §. A mely esetekben a jelen törvény a szolgálmányokat a volt úrbéresek által rendeli megváltatni : a váltságot azon összeg képezi, a mely az évi szolgálmányok értékének húszszoros összegéből, egy hatod résznek a beszedési és kezelési költségek fejében való levonása után fenmarad. A szolgálmányok értékének meghatározásánál, a mennyiben azok nem készpénzből állottak, a következő elvek irányadók : a) ha kézi- vagy igás-napszámból állott a szolgálmány: amannak értéke ll 1 ^, emezé pedig 35 o. é. krakzárral számítandó ; 6) terményben' szolgálmányok eseteiben az 1842—1847 (hat évi) összes termésnek, mely egyéb bizonyítékok hiányában bírói becsű utján lenne megállapítandó, egy hatod része veendő évi szolgálmányul s annak értéke szintén az 1842—1847. évek folyama alatt azon vidéken fennállott középárak átlaga szerint számitandó ki. 90. §. A 20. szakasz értelmében, egyik vagy másik fél kívánatára, a megváltás könnyítésére országos közvetítés segélye nyujtatik akkép : hogy a volt földesurak, a részükre megállapított váltságösszeg erejéig jelzálogos váltsági kötvényeké-kel fognak egyszerre kielégíttetni, a váltságkötelezettek pedig váltságtartozásukat, törlesztés utján, az ország pénztárába fizetik. Ezen „jelzálogos váltsági kötvények" mind a tőkére, mind pedig a tőke után félévi utólagos részletekben fizetendő 5%-os kamatokra nézve, az ország jótállása alá helyeztetnek és félévről félévre a terv szerinti törlesztési járadék arányában törlesztetnek, és pedig legalább fele részben nyIIvános kisorsolás s a kisorsolt kötvényeknek az országos pénztárnál teljes névszerinti értékben beváltása, — többiben pedig tőzsdei bevásárlás utján. Azok, a kiknek IIyen váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében résztikre kiállított kötvényeket névszerinti értékben elfogadni. 91. §. A váltságkötelezettek váltságtartozásuk után évenkint kamat fejében 5%-ot, tőketörlesztési járadék fejében 2 1 /2%-ot, kezelési költségek fejében V2%" ot fognak az ország pénztárába, és pedig fél évi előleges részletekben befizetni. Ezen évenkint összesen 8%-ra terjedő törlesztés folytán, az összes váltságtartozás 22 év múlva megszűnik. A lejárt tőke- és kamat-járadékok, valamint a kezelési költségek is, az ország rendes adóközegei által, az országos adóval együttesen hajtatnak be s azok minden tekintetben az országos adó természetével birnak s annak minden törvényes előnyeit élvezik. FŐRENDI IROMÁNYOK. 1872. VI. 24