Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.
Irományszámok - 1869-376
CCCLXXVL SZÁM. 153 járul még az is, hogy az uj Organismus megindítása előtt, a szükséges tapasztalat hiányában nem akart az első folyamodású bíróságoknál több rendszeres birói állomást megállapítani, mint a mennyi egyelőre elegendőnek látszott. A szaporítás a netalán mutatkozó szükséghez képest később is eszközöltethetik; addig azonban, mig erre nézve kimeritŐ alapos tapasztalatok szereztetnek : a rendelkezés alatt álló kir. birósági ülnököknek beosztása által, az egyes helyeken mutatkozó hiány azonnal pótoltathatik. így, a mint ezt már előreláthatólag is bizonyosnak lehet állítani : a pesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél, a törvény által meghatározott 6 bíró nem lesz képes az összes teendőket elvégezni, minthogy az eddig fennállott pesti kir. váltótörvényszéken csekélyebb ügykör mellett is 8 bíró és 4 birói szavazattal felruházott jegyző volt elfoglalva, s 1870-ben 85,420 beadvány érkezett a váltótörvényszékhez, melyből egyenlő felosztás szerint mindenik bíróra 7118 4 / 12 darab esik. Ezen mennyiség, ha 6 biró közt osztatnék el: mindenikre 14,236 8 / 12 ügydarab jutna, — a minek feldolgozására egy egyén nem képes. Ezen törvényszéken tehát már a meginduláskor szükséges lévén segíteni, ez eszközöltetni fog az által, — hogy ahhoz 2 — szükség esetében több biró osztatik be, s bizonyos idő elteltével — ha a tapasztalatok nyomán annyi uj birói állomás lesz rendszeresithető, a mennyi az ügyforgalom szerint meg fog kívántatni. A mi a törvényjavaslat részletes intézkedéseit IIleti : az elsŐfolyamodású kir. törvényszékek elnökei a kir. táblákhoz, az ülnökök és pótülnökök pedig valamelyik elsőfokú bírósághoz osztatnak be. Ezen intézkedést a czélszerüség javasolja : minthogy nem volna tanácsos az elnököket — mostani nagyobb fizetésükkel, az első folyamodású bírósághoz áttenni. A törvényjavaslat 1-ső §-ában nem foglaltatnak a bányatörvényszéki elnökök, sőt ezekre nézve a 3-dik §-ban azon kivétel állapittatik meg : hogy csak az esetben osztatnak be a kir. táblához, s tartják meg fizetésüket — ha egyszersmind egyéb államhivatalt nem viseltek. Ezen intézkedések oka abban van: mert oly elnökök, kik egyszersmind bányakapitányok, ez utóbbi minőségüket megtartják, s egyébként is ezekre, mint nem kizárólag birákra, az 1848: XXIX. t.-czikk 1-ső §-a nem alkalmazható. A 2-ik §. szerint az első fokú kir. törvényszékekhez kinevezett birák és pótbirák, ülnökök és pótülnökök, valamint a bányatörvényszékek „előadó ülnökei" a felállítandó elsŐfolyamodású bíróságokhoz osztatnak be. A mint a szövegezés mutatja : az intézkedés nem terjed ki sem a váltótörvényszéki jegyzőkre —habár szavazati joggal ruháztattak fel, sem a bányabirósági úgynevezett „szakértő ülnökökre". Ezen megszorítás ugyanazon elvből származik : mely az egész törvényjavaslatra irányadó volt, s az indokok átalános részében kifejtetett. A 4-ik §-ban, a beosztott birák áthelyezhetősége mondatott ki, IIletőleg tartatott fenn. Ezt szükséges volt nyíltan kimondani azért: mert az 1869 : IV. t.-cz. 16-ik §-a, és az 1871-ik évi IX. t.-cz. mindenik birónak biztosítván, hogy akarata ellen — csak a törvényben meghatározott esetekben helyezhető át más bírósághoz : az átmenet nehézségei, és a fentebb kifejtett körülmények kivánatossá teszik —• hogy a törvény ezen rendelete, a beosztott birákra ne alkalmaztassék, s ezáltal alkalma legyen az igazságügyministernek a szükségen ott, és akkor segíteni, a hol, és a mikor arról magának meggyőződést szerzett. Végül áttekintés végett mellékeltetik az ekként beosztandó birák jegyzéke, melyből kitűnik : hogy ezek száma 74-re megy, a kik közül mintegy 18-an rendszeres birákká kineveztetvén — 56 egyén marad fenn, a kik jelen törvényjavaslat értelmében beosztandók lennének. A jegyzékben a beosztandók fizetései is kitéve lévén: a fedezendő összeg, lakbér nélkül 79,030 frtot, lakbérrel együt pedig 30,330 frtot tesz ki. Bittó István s. k. FŐRENDI IROMÁNYOK 1872. VI. 20
