Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.
Irományszámok - 1869-355m
CCCLV. SZÁM. 5 25. §. A hol a volt jobbágyok 1848. évi január l-ig a faizás törvényes élvezetében voltak : a helyett számukra azon erdőből, melyben a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rész leszen kihasítandó. Mind a volt jobbágyokat ezen kihasitott erdőrészben, mind a volt földesurat a fenmaradó téren, terjes tulajdonjog, és mindegyik felet a számára kihasitott erdorészben, az erdőrendszabályok megtartása mellett, minden erdei haszonvétel IIleti. Ezen rendelkezés az egyes volt jobbágyok vagy az egész községek számára már kihasitott erdőkre nézve is szabályul szolgál. 26. §. Ha a már befejezett erdőszabályozásnál a volt úrbéreseknek jutott erdőben a volt földesuraság részére vagy a volt földesúrnak fenmaradt erdőben a volt úrbéresek számára egyes erdei szolgáltatások s IIletőleg haszonvételek tartattak fenn: ezek a jelen törvény 89—95. §§-ai szerint megváltandók. 27. §. A volt jobbágyok számára kihasítandó edőtér mennyisége és helye, ha az iránt egyezkedés nem jönne létre : birói ítélet által határoztatik meg. A biróságok e végre kötelesek mindenek előtt a volt jobbágyokat az 1836. VI. t. ez. 4. ^értelmében törvényesen IIlető faizási és makkoltatás, haszonvételeknek, valamint az 1836. VII. t. ez. 8.§. értelmében a volt földesúrnak járó viszonszolgáltatásoknak miségét és mennyiségét kinyomozni; továbbá szakértők előleges meghallgatása után megállapitani : vájjon minden egyes telek után aránylag mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint, a helyi viszonyokra, különösen az erdő minőségére s termőképességére való tekintettel azon úrbéri faizási haszonvételeknek, melyeknek gyakorlatára eddig a volt úrbéresek jogosítva voltak, és a melyek ezentúl erdőtér kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz volt úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek után járó IIletőség hasítandó ki. 28. §, A telki IIletmény megállapításánál azon szabály tartandó szem előtt : hogy az erdei törvényes viszonszolgáltatások beszámítása mellett az erdőből rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s nyolcz holdnál [nagyobb tér, holdját 1200 négyszög Öllel számitva nem szabathatik; és csak ott, hol a helyviszonyokhoz képest ezen mérték mellett az eddigi törvényes haszonvétel nem kerül ki : lehet kivételkép nagyobb területet megállapitani, de a 29-ik §. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon fölül, holdját 1200 D öllel számitva. Az IIletmény két holdnál csekélyebb mértékre csak ott szállittathatik le, hol a volt jobbágy által 1848. január l-ig élvezett haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására két holdnyi erdőtér sem kívántatik. Továbbá ügyelni kell arra, hogy a volt jobbágyok számára oly minőségű erdőrész hasittassék ki, mely a faizás rendes gyakorolhatására alkalmatos. A jelen törvény 22-ik §-ában érintett községekben az erdőIIletmény képzeleti telkek után szabandó ki, mely képzeleti telkek alakitásánál a szomszéd-községek telki állományainak mérve szolgál zsinórmértékül. 29. §. A hol a volt jobbágyok a volt földesúr erdejében úrbéri ezímen a rendes faizási haszonvételeken föltii fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakoroltak : úrbéri eljárás utján eszközlendö becsű alapján határozandó meg azon erdőtér mennyisége, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek megfelel, mely azonban egy egész telek után 16 holdat meg nem haladhat.
