Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.
Irományszámok
2 CCCXIX. SZÁM. A kimutatott kétrendbeli pénzösszegek a vasút épitési és üzleti berendezési költségeinek, valamint a felmerülő időközi kamatoknak fedezésére teljesen elegendő. A ministerium javaslata szerint tehát, ezen hálózat ugy létesülne, mint a többi kormány költségen épülő vasutak; a mi azonban igen természetesen ki nem zárná azt, hogy ezen hálózat teljes befejeztetése után egy részvény-társáságnak át ne adathassék, mely részvénytársaság a vasutat, a rajta fekvő elsőbbségi kölcsönnel együtt átvévén, a kormánynak az országos jövedelmekből reá fordított költségeit megtérítené. . Ezen hálózat ily módoni létesítésének többnemü előnyei lennének, ilyenek : 1) Hogy a munkák félbeszakitást nem szenvedvén, a különben az engedélyezési tárgyalások által bekövetkező időmulasztás mellőztetnék. 2) Azon 100,000 frt, melyet állam a kérdéses vasutak épitésére az országos jövedelmekből rendelt fordíttatni, sokkal kedvezőbb viszonyok között helyeztetnék el, mint a minők az első engedélyokmány határozatai szerint megállapitattak. Az eredeti engedélyokmány határozatai értelmében ugyanis a pályának bevételeiből minden üzleti kiadások levonatván, a tiszta jövedelemből : a) az elsőbbségi kötvények 5% kamatai és 4 /ö 0 /otörlesztési hányada fedezendő, mi 18,038 frtot vesz igénybe ; b) az elsőbbségi kötvények kamatainak és törlesztési hányadának fedezése után fenmaradó jövedelmi feleslegből az A. sorozatú részvények kamatai voltak fedezendők, mi 4000 frtot igényelt volna ; c) csak ezeknek kielégitése után fenmaradó tiszta jövedelemből részesültek volna kamatoztatásban a B. sorozatú részvények, vagyis az állam által adott 100,000 frt segély. Az első engedélyokmány határozatai szerint tehát az állam által adott 100,000 frtnyi befektetési tőke csak akkor részesült volna kamatoztatásban, ha a vasút tiszta jövedelme mértföldenként 22,038 frtot meghaladott volna; és teljes kamatozásban csak akkor részestilt volna, ha a tiszta jövedelem 29,538 frtot ért volna el. Ellenben a jelen törvény határozatai értelmében az állam 100,000 frtja 4000 frtnyi kamatot minden körülmények között élvez, mert azon 4000 frt, melyet az érdekelt földbirtokosok és iparosok biztosítottak, és mely az első esetben az A. sorozatú részvények kamatoztatására szolgált volna, most az állam befektetési tőkéjének kamatjait képezen di, teljes kamatoztatást pedig, ugyanazon kamatlábot véve, már akkor nyer, midőn a vasút tiszta jövedelme 25,538 frtot tesz. Sokkal előnyösebb feltételek alatt nyújtja tehát az állam a mértföldenkinti 100,000 frt segélyt mint nyújtotta volna az első esetben. 3) A gömöri iparvasutak hálózatának feled-füleki, vagyis fővonala, két az állam tulajdonát képefcö vasutat, úgymint a hatvan-miskolczit és salgó-tarján-ruttkait köti össze egymással. Oly összekötő vonalat képez tehát az állam északi vonala között egyrészről, és a hatvan-miskolczi és a tisza-vidéki pályák között másrészről, mely a tariffák s átalában a forgalom alakulására is jótékony befolyást fog gyakorolni. Tekintve azt, hogy az állam tulajdonát képező hatvan-miskolczi vasútvonalnak ki által leendő kezelése ma még nem tekinthető teljesen megoldott kérdésnek, miután az a hálózatnak az ország északkeleti részében leendő alakulásától függ, kivánatos, hogy az országnak arra való befolyása mily szellemben és ki által kezeltessék, a gömöri hálózat üzlete fenntartassék És e tekintetben azon nagy előnyt nyújtja a most bemutatott tervezet, hogy a pályának üzletbe tételéig a kormánynak szabad kezet biztosit. Ezekben vélte a ministerium feltalálhatni azon indokokat, melyek a gömöri hálózatnak a javaslatba hozott módon leendő létesítését ajánlják, s melyeknél fogva a törvényjavaslatnak elfogadását kéri. Kelt Budán, 1871. évi április hóban. Gorove István & k.
