Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.

Irományszámok - 1869-329

••• 76 CCCXXIX. SZÁM. Melléklet a 329. számú, irományhoz. Ministeri indokolás a Peru, Chile, Uruguay és Argentina köztársaságokkal kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződések beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokhoz. Miként már a guatemalai köztársasággal kötött szerződés előterjesztése alkalmával'szerencsém volt említeni, a kelet-ázsiai expeditio parancsnoka azon megbízást nyerte, hogy midőn visszautazása alkalmával oly közép- és dél-amerikai állomásokat érint, hol diplomatiai képviselőink nincsenek, igyekezzék a tengerentúli kereskedelmünkre és hajózásunkra nézve fofontosságú államokkal a kölcsönösségre fektetett kedvező kereskedelmi és hajózási szerződéseket kötni, és a nevezetesebb helyeken consulatusokat felállítani. Így keletkeztek a Guatemalával kötött szerződésen kívül, mely már is tárgyalás alatt van a t. képviselőház osztályainál, a Peru köztársasággal Linában 1870. május 2-án, ChIIével Santiagoban 1870. évi június 14-én, Argentína köztársasággal Buenos-Ayresben 1870. évi október 27-én és végre Uruguay köztársasággal Montevideoban 1870. évi deczember 7-én kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződések, melyek beczikkelyezését tárgyazó törvényjavaslatokat most vagyok bátor benyújtani. Habár a nevezett államokkal való kereskedelmi forgalmunk még csekély, még sem lehet tagadni, hogy azok nyers terményeink bőségénél és fogyasztásuk folyton növekedő igényeinél fogva jelentékeny szerepre vannak hivatva, és hogy nevezetesen Uruguay és Argentína köztársaságokban lisztünk és boraink jövőben nagy kelendőségre számithatnak. A kérdés alatt álló barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződések megkötése által tehát ő Felsége kormánya biztosítani kivánta a honi vállalkozók számára azon szükséges előfeltételeket, melyek nélkül rendes kereskedelmi összeköttetések különböző államok alattvalói között alig jöhetnek létre, s melyek lényegükre nézve — mind a négy szerződésben egyaránt — a teljes viszonosság, megadóztatás tekintetében a nemzetbeliekkel, különben pedig a legnagyobb kedvezésben részesülő államok alattvalóival egyenlő bánásmód biztosításában állanak. Ez által meg levén nyitva az ut, melyen tovább haladni a magán-válalkozó feladata, bátor vagyok ezen szerződéseket a t. képviselőháznak alkotmányos tárgyalás és elfogadásra ajánlani. Kelt Pesten, 1871. áprIIis 29-én. Szlávy József s. k.