Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.
Irományszámok - 1869-324
58 CCCXXIV. SZÁM. tina, ya se haga tal exportación en buques AustroHúngaros ó Argentinos. ARTICULO Vni. No se impondrá en los puertos de cada una de las dos Partes Contratantes á les buques del otro pais, cualquiera que sea el pais de su procedencia, derecho alguno en razón de tonelage, puerto, pilotage, fara, cuarentena ú otros semejantes ó correspondientes, de cualquiera naturaleza ó denominación que sea que se exijan á nombre ó en beneficio del Gobierno, de funcionarios públicos, corporaciones ó establecimientos de cualquiera clase, si no se impusiere á los buques de la nación mas favorecida en igual caso. ARTICULO IX. Los buques de cada una de las Partes Contratantes podrán descargar sucesivamente en varios puertos de la otra Parte, habilitados para el comercio estrangero, las cargas traidas por ellos del estrangero, y recibir sucesivamente en varios de dichos puertos de la misma sus cargas para el extrangero. Las dos Altas Partes Contratantes estipulan que el arreglo del commercio de cabotage queda reservado á sus leyes particulares respectivas. Pero, si alguna de ellas altera sus leyes de navegación relativas á cabotage y acuerda ó concede á cualquiera otra nación algunas exenciones ó franquicias, estas, bien entendida la reciprocidad, se sonsiderarán igualmente otorgadas á los ciudadanos y buques de la otra Parte. ARTICULO X. Todos los buques que según las leyes del Imperio Austro-Húngaro deban considerarse como buques Austro-Húngaros y todos los buques que según las leyes de la república Argentina deban considerarse como buques Argentinos serán para los efectos de este Tratado, considerados como buques Austro-Húngaros ó como buques Argentinos, respectivamente. ARTICULO XI. Los buques de guerra y los buques de una y otra clase de la República Argentina, podrán entrar, fondear, permanecer y repararse en los puertos, rios y lugares del Imperio Austro-Húngaro ó de la Reés ugyanazon dijak vagy visz vámok engedélyeztetni, akár osztrák-magyar, akár argentínai hajón történjék a kivitel. VIII. CZIKK. Sem az egyik, sem a másik szerződő fél kikötőiben nem róhatók a másik ország hajóira kiindulási helyükre való tekintet nélkül tonna, kikötői, révkalauz, világítótorony, veszteglési vagy egyéb hasonló vagy megfelelő bármi néven nevezendő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek vagy bármely intézetek nevében vagy azok javára szedett adózások, ha csak hasonló esetben nem rovatnak a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóira is. IX. CZIKK. Mindegyik szerződő fél hajóinak megengedtetik a másik fél különböző, az idegen kereskedelemnek megnyitott kikötőiben külföldről hozott rakományokat részletenkint rakni le, és szintúgy részletenkint venni fel, ezen különböző kikötőkben a külföldre szánt rakományt. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a parti hajózás szabályozása az illető országos törvényeknek marad fentartva. Ha azonban egyikük vagy másikuk a parti hajózásra vonatkozó törvényeit megváltoztatná és egy harmadik nemzetnek bárminő engedményt vagy szabadságot nyújtana, ugyanez a viszonyosság feltétele mellett hasonlólag a másik fél hajóira és polgáraira is kiterjedőnek fog tekintetni. X. CZIKK. Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajóknak és mindazon hajók, melyek az Argentína köztársaság törvényei szerint argentinaiaknak tekintetnek, ezen szerződés czéljaira is a nevezett monarchia és illetőleg Argentina köztársaság hajóinak fognak tekintetni. XI. CZIKK. Az osztrák-magyar hadi- és posta-hajók, valamint ekét nemű argentínai hajók kölcsönösen Argentína köztársaság és az osztrák-magyar birodalom minden kikötőibe, folyóira és helyeibe, melyekbe az
