Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.

Irományszámok - 1869-324

46 CCCXXIV. SZÁM. ó se pudiera legalmente exportar de la República Oriental del Uruguay, ya se haga tal exportación en buques Austro-Húngaros ó Orientales. ARTICULO VIII. No se impondrá en los puertos de cada una de las dos Partes Contratantes á los buques del otro pais, cualquier que sea el pais, de su procedencia, derecho alguna en razón de toneladas, puerto, pilo­taje, faro, cuarentena ú otros semejantes ó corre­spondientes, de cualquiera naturaleza ó denominación que sea, que se exija á nombre ó en beneficio del Gobierno, de funcionarios públicos corporaciones ó establecimientos de cualquiera clase, si no se impu­siere á los buques de la nación mas favorecida en igual caso. ARTICULO IX. Los buques de cada una de las Partes Contra­tantes podrán descargar sucesivamente en varios puertos de la otra Parte, habilitados para el comer­cio extranjero, las cargas traidas por ellos del estrangero, y recibir sucesivamente en varios de dichos puertos de la misma sus cargas para el extranjero. Las dos Altas Partes Contratantes estipulan que el arreglo del comercio de cab olaje queda re­servado á sus leyes particulares respectivas. Pero, si alguna de ellas altera sus leyes de navegación relativas a cabotaje y acuerda ó concede á cual­quiera otra nación algunas exenciones ó franquicias, estas, bien entendida la reciprocidad, se considerarán igualmente otorgadas á los ciudadanos y buques de la otra Patre. ARTICULO X. Todos lo buques que según las leyes del Im­perio Austro-Húngaro deban considerarse como bu­ques Austro-Húngaros, y todos los buques que según las leyes de la República Oriental del Uruguay de­ban considerarse como buques Orientales serán, para los efectos de este Tratado, considerados como buques Austro-Húngaros ó como buques Orientales respectivamente. ARTICULO XI. Los buques de guerra y los buques correos del Impero Austro-Húngaro y ios buques de una y otra ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni, és ugyan-, azon dijak és visszvámok adatni, akár osztrák-ma­gyar, akár uruguayi hajón történik a kivitel. VIH. CZIKK. Sem az egyik, sem a másik szerződő fél kikö­tőiben nem rovathatnak a másik országnak bár honnét indult hajóira semminemű tonna-, kikötői-, kalauz-, világító-torony, veszteglési vagy bármi né­ven nevezendő egyéb hasonló vagy megfelelő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek, vagy bármely intézetek nevében vagy azok javára sze­dett illetékek, ha azok hasonló esetben a legna­gyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóitól is nem fizettetnek. IX. CZIKK. Mindegyik szerződő fél hajóinak megengedte­tik a másik fél különböző, az idegen kereskede­lemnek megnyitott kikötőiben külföldről hozott ra­kományokat részletenkint rakni le, és szintúgy részletenként venni fel ezen különböző kikötők­ben a külföldre szánt rakományt. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a parti hajózás szabályozása az illető. orszá­gos törvényeknek marad fentartva. Ha azonban egyikök vagy másikuk a parti hajózásra vonat­kozó törvényeit megváltoztatná és egy harmadik nemzetnek bárminő engedményt vagy szabadságot nyújtana, ugyanaz a viszonosság feltétele mellett, hasonlólag a másik fél hajóira és polgáraira is ki­terjedőnek fog tekintetni. X. CZIKK. Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajók­nak, és mindazon hajók, melyek Uruguay köztársa­ság törvényei szerint uruguayiaknak tekintendők, ezen szerződés czéljaira is a nevezett monarchia és illetőleg Uruguay hajóinak fognak tekintetni. XI. CZIKK. Az osztrák-magyar hadi- és posta-hajók, vala­mint e két nemű uruguayi hajók, kölcsönösen Uru-

Next

/
Thumbnails
Contents