Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.

Irományszámok - 1869-323

12 CCCXXI& SZÁM. 323. szám. (CXVIII. ÜLÉS 614 .JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi h áz állandó jog ügyi bizott ságának, a képvisel őhàz által à f őrendi ház részétel eszközölt módosítások folytán másodízben átküldött, a telepítve' nyes községekrőli ideiglenes intézkedéseket tartalmazó tőrvényjavaslat tárgyában. Miután e tárgyban főrendi ház már egyszer határozott, tette pedig ezt a jogügyi bkráteág szempontjának és érvelésének elfogadásával^ nem lehetett a kérdés jelen stádiumában ugyané bizottság­nak más feladata, mint megvizsgálni: vájjon a képviselőház visszautasító határozatához — illetőleg ennek közléséhez— r csatolt indokolásban foglaltatik-e alapos czáfolata azon érveknek* melyek nyomán« főrendi ház megállapoása létrejött, avagy nem ; világos levén, hogy ez utóbbi esetben fentartandó tend a ház első határozata miután annak logikai alapja fenmarad. Az eredeti törvényjavaslaton a főrendek által eszközölt módosítások az ideilenes intézkedés hatályá­nak megszorítására czéloznak és pedig mind az alája vonandó alanyokraj mind ammk időtartamára nézve. A képviselőház mindkét rendbeli módosítás visszautasításával az eredeti szövegeshez ragaszkodik. Lássuk előbb az első pontot. — A főrendi ház álláspontja erre nézve az volt, hogy à mora­torium elvileg mindenkor veszélyes és csak a legégetőbb szükség által igazolható intézkedés lévén, annak egyedül oly esetekre való kiterjesztését engedheti meg, melyekre nézve ezen szükség kimutatható. Ennélfogva a „telepitvényes községek" tág és határozatlan fogalma alatt rejlő esetek sorából kiemelte azokat, melyek e szempont alá esnek, s a törvé&yjavaslatot olykép szövegezte, hogy annak rendelkezése ezen korlátok közt maradjon. Hogy a ház emez eljárása helytelennek bebizonyitassék : vagy az elvi álláspontot kellet volna megdönteni, vagy kimutatni azt, hogy a főrendek által elősöYóltakon félül is még léteznek esetek, melyek ideiglenes intézkedést szükségeinek, A képviselőház izenetéhez kapcsolt indokolás e czáfolási módok egyikét sem kisérti meg, hanem átalánosságban kimondja, hogy ezen törvényjavaslatban categoriák felállításának helyét nem látja, nehogy az ide tartozó kérdések végleges megoldása praejudikáltassék, mely végleges megoldásnál magasabb állami, nemzetgazdászati és politikai szempontnak leendnek mérvadók. Politikai és nemzetgazdászati szempontok nem egyedül a végleges, hanem az ideiglenes intéz­kedésnél is mérvadók. A politikai szempont kívánja, hogy népünk jogérzete a magánbirtokviszonyokra való önkény­tes beavatkozás által meg ne ingattassék. A nemzetgazdászati szempont követeli, hogy meg ne rontassék oly viazonyjogi ücrthetlenaége iránti bizalom, mely hazának gazdasági felvirágzására kiváló fontossággal bir.

Next

/
Thumbnails
Contents